Hírek

Zirzen Janka volt az első magyar nő, akit állami iskola vezetésével bíztak meg. Részt vett minden olyan mozgalomban, amely a magyar nőnevelést, vagy általában a nők érdekeit érintette, a dualizmus hivatalos „nőtanügyi felelőse” volt. Síremlékét a mai évfordulóra Magyarország Kormányának támogatásával a Nemzeti Örökség Intézete közel másfél millió forintból újíttatta meg. 
 
Péterffy Balázs, a Klebelsberg Központ szakmai elnökhelyettese azt hangsúlyozta, hogy Zirzen Janka a magyar pedagógiatörténet egyik legnagyobb hatású alakja volt. Egyrészt ő volt az első olyan nő, aki állami közoktatási intézményt vezetett, másrészt olyan pedagógiai gyakorlatot vezetett be, amit utána közel száz évvel később az első az alaptanterv vezetett be újra, nevezetesen, hogy elszakadt a szigorú tantárgyfelosztástól: két alaptantárgy-csoportot alakított ki, az egyiket humán-és társadalomtudományinak, a másikat matematika-és társadalmi tudománynak nevezte el. Zirzen Janka kemény, de jó lelkű ember volt, akit megedzett az élet, de kimondta: vannak értékek, amikhez tartanunk kell magunkat. Támogatta a diákjait, hobbija volt az adakozás. „Zirzen Janka egész életét áldozta a hazájáért, egy olyan példakép, akit nem csak tisztelni kell, hanem át kell venni az életét, meg kell mutatni a fiataloknak. Nevelés nélkül, hazaszeretet nélkül, példamutatás nélkül nincs oktatás.” – zárta beszédét az elnökhelyettes. 
 
„Zirzen Janka életútja nemcsak a magyar oktatás történetében, hanem a női egyenjogúság elérésében is kiemelkedő jelentőséggel bír. Ő volt az első nő, akit állami iskola vezetésével bíztak meg, ami rendkívüli teljesítmény volt a korabeli társadalmi körülmények között. Munkássága úttörő volt abban, hogy a nők is lehetnek aktív szereplői az oktatási rendszernek és a társadalom alakításának.” – hangsúlyozta a megemlékezésen Batthyány-Schmidt Margit, a Magyar Női Unió és a Magyar Batthyány Alapítvány elnöke. 
 
Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója rámutatott: Zirzen Janka meglátta, hogy nemzetünk jövője a nevelésben rejlik. Nemcsak az a feladatunk, hogy történelmünket, magyarságunk legfontosabb emlékeit átadjuk a fiatalabb generációknak, hanem az is feladatunk, hogy megtanítsuk nekik örökségünket értékelni, nagyra tartani. Hozzátette: a nevelés felelőssége mindig nálunk, szülőknél, nagyszülőknél van, a fiatalokat nekünk kell megtanítani arra, mi a jó és mi a helyes. Zirzen Janka ezt felismerte, nekünk csak követni kell a példáját. Egész életét arra áldozta, hogy a nőknek olyan körülményeket teremtsen az oktatásban, ami akkor már a férfiak számára természetes volt. Nekünk sem kell mást tennünk, mint megteremteni azokat a feltételeket, amelyek mindenki számára ugyanolyan esélyt adnak a tanulásra. Mert magyarságunk megmaradásának záloga a fiatal generáció magas színvonalú oktatása. „Mi a Nemzeti Emlékezetpedagógiai Programmal és a Sorsfordítók sorozattal az élményszerű tanulást támogatjuk. Legyen élmény magyarnak lenni, hogy a következő generációk is megmaradjanak magyarnak itt, a Kárpát-medencében.” – zárta beszédét a főigazgató. 
 
A jászberényi kisbirtokos családba született Zirzen Janka édesanyja jól képzett bábaasszony volt, aki férje korai halála után nehéz körülmények közé került, de mindent megtett lánya taníttatásáért. Janka Pesten, majd Egerben tanult jó hírű nőnevelő intézetekben. 15 éves korától önfenntartó volt, a szabadságharc bukásáig leánynevelő intézetet működtetett. A kiegyezés előtt családoknál vállalt magánnevelői állást, közben elvégezte az angolkisasszonyok pesti tanítóképző intézetét. Eötvös József kultuszminiszter 1869-ben kinevezte az újonnan létesített budai állami tanítóképző iskola, az első Magyar Királyi Tanítónő Képezde igazgatójává. A sokszor átszervezett „Zirzen-intézet” a 19. század utolsó évtizedeiben a magyarországi nőnevelés elismert központja lett: egyesítette a különböző leányiskolákat és tanítónőképzőket, 1898-ban vette fel az Erzsébet Nőiskola nevet. 1877-ben maga Ferenc József látogatta meg az intézetet, és a nőnevelés terén elért eredményeiért koronás arany érdemkereszttel tüntette ki Zirzent, aki ezzel megkapta a legmagasabb elismerést, amit nő kaphatott. A nőnevelés úttörőjének síremlékét az Erzsébet Nőiskola kezdeményezésére egy fiatal szobrász tervezte meg. A főiskola Bory Jenőt ajánlotta, aki elkészítette a síremlék tervét, majd Stróbl Alajos javaslatai alapján átdolgozta. A síremlék márványból készült része Zirzen Jankát ábrázolja tanítványával. A síremlék egyéb része műkőből készült.