Sajtószemle

– A Nemzeti Örökség Intézetével (Nöri) és az 1956-os forradalom és szabadságharc nemzeti identitását ápoló szervezetekkel működünk együtt annak érdekében, hogy a generációk közötti párbeszéden keresztül kialakuljon a történelmi hőstetteinken alapuló nemzeti identitás – mondta a Miniszterelnökség fiatalokért felelős helyettes államtitkára Szeles Erika ápoló, ötvenhatos mártír halálának hatvanötödik évfordulóján. Rácz Zsófia a Fiumei úti sírkertben rendezett kerekasztal-beszélgetésen közölte: a kommunizmus elleni harc szimbolikus eseményének történelmi jelentőségét értik a fiatalok, a forma és a keret az, amelyben a generációk közti szakadék is megjelenik. 

Nekünk azért kell átélni a történelmi eseményeket, hogy megértsük a jelentőségét, ehhez interakció szükséges

– jelezte, majd megjegyezte: Szeles Erika személye azért is fontos, mivel méltatlanul kevés olyan közterület van, ami női hősökről van elnevezve. – A fiatalok akkor tudnak kötődni a magyar hősökhöz, ha érzelmileg közelebb hozzuk őket. Ebben a pedagógiának nagy szerepe van – hangsúlyozta Rácz Zsófia.

Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója elmondta: 

rengeteg tennivaló van azoknak a fiataloknak a megszólításában, akiknek a családja nem ápolja hagyományosan a történelmi emlékezéseket. 
– A Szeles Erikáról készült kép bejárta a világot, neve mégsem lett ismert még itthon sem – jelezte a főigazgató, aki felidézte: az ötvenhatos mártír Fiumei úti sírja romos állapotban volt, nemrég felújították. 

Székely Levente, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) műhelyvezetője ismertette: a tehetségkutató intézet a Nézőpont Intézettel közösen egy ezer fős minta alapján felmérést készített arról, hogy a tizenhat és huszonkilenc év közötti fiatalok hogyan viszonyulnak a nemzeti emlékezethez, ünnepeinkhez, a magyarságukhoz. 

A megkérdezettek nyolcvan százaléka szerint van helye az identitás ápolásának, még az iskolákban is, nyolcvanhárom százalék pedig pontosan tudja, mi történt 1956 októberében

– közölte a műhelyvezető. Arra is rámutatott, hogy a fiatalok többsége nyitott a megemlékezésre, az iskola az elsődleges szervező, amellyel a megemlékezés helyszínére ellátogatnak, de minden második fiatal a családjával vagy a barátaival vett részt megemlékezéseken, nyolcvan százalékuk járt már a magyar történelem fontos helyszínén. 

– Fontos, hogy készüljenek történelmi alapú játékfilmek, amelyekkel bemutatják a magyar hőstetteket és közelebb hozzák nekik a történelmi személyek sorsát – fogalmazott Székely Levente. Arról is beszélt, hogy a magyarországi fiatalok többségének van történelmi példaképe.

Csigás Zoltán, a 1956-os Magyar Szabadságharcosok Világszövetségének elnöke felidézte: a szövetség alapító okiratában megfogalmazták, hogy a történelmi tapasztalatokat a fiataloknak megfelelően adják át. – Amíg élünk, addig bajtársainkkal közös feladatunk, hogy érintkezzünk a fiatalokkal, hogy átéreztessük az akkori helyzetet – fogalmazott az elnök, hozzátéve: a szövetség emléktáblát avatott Szeles Erikáról annak érdekében, hogy a gyermekek minden alkalommal találkozzanak a nevével.

Bagi Barna, a Határtalanul a Magyar Fiatalokért Egyesület elnöke jelezte: a szövetség harminc-negyven civil, állami és vallási, fiataloknak szóló határon túli szervezetet foglal össze. 

Célunk az, hogy a mi generációnk számára próbáljuk meg trendivé tenni a nemzeti politikát

– emelte ki, majd emlékeztetett arra, hogy amikor 1991-ben két képviselő benyújtott egy igazságtételi törvényjavaslatot a parlamentben, akkor azt hiába szavazta meg a többség, az alkotmánybíróság elkaszálta. – Ez vezetett oda, hogy Biszku Bélát és a szabadságharc leverésének többi felelősét nem tudtuk elítélni a rendszerváltáskor, és ezzel az elszámoltatás is elmaradt – jelezte Bagi Barna.

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői és az esemény fiatal látogatói ezt követően Szeles Erika felújított sírját látogatták meg, amelyre egy szál fehér rózsát helyeztek. Az esemény végén főhajtással tisztelegtek az ötvenhatos mártír előtt.