Hírek

Papp Gábor kulturális igazgató köszöntőjében kiemelte, a Nemzeti Örökség Intézete fontosnak tartja kultúránk nagyjai emlékének életben tartását, ezért jegyezzük a kerek évfordulóikat és ezért szervezzük a maihoz hasonló megemlékezéseket. Idén emlékeztünk Ady Endrére, de emlékezünk majd Radnóti Miklósra, Gerbeaud Emilre, Puskás Tivadarra, e célt szolgálják a társszervezetekkel kötött együttműködési megállapodásaink és ezt szolgálják kiadványaink, idegenvezetővel kísért sétáink is.

A Fiumei úti sírkert több mint temető. Kultúránk olyan színtere, ahol nemcsak az itt nyugvó nagyjainkra, művészekre emlékezünk, de ahol olyan kiváló alkotásokkal is találkozhatunk, mint Munkácsy síremléke. A NÖRI azért dolgozik, hogy a sírkert bekapcsolódjon az ország kulturális vérkeringésébe, és nemcsak a nyughelyeket látogassák az emlékezni vágyók, de a szobrokat, a műalkotásokat is keressék, és ne csak egy temetőt találjanak itt az érdeklődők, de számos olyan programot, koncertet, eseményt, ami miatt érdemes többször is visszatérni hozzánk - tette hozzá a NÖRI kulturális igazgatója.

A megemlékezésen Dr. Fülöp Péter, az EMMI politikai tanácsadója emlékbeszédében azt hangsúlyozta, hogy Munkácsy festészete az egyetemes magyar kultúra része, mellyel képzőművészetünket európai rangra emelte. Kiemelte: Munkácsy és művészete hozzátartozik a magyar nemzeti identitáshoz, munkásságával Magyarország is beágyazódott az egyetemes művészetbe. Munkácsy egyénisége és életműve azonban felelősséget és feladatot ró ránk, hiszen az emlékezés mellett a feltörekvő tehetségek gondozásával is foglalkozni kell – zárta beszédét Fülöp Péter.

A megemlékezés végén a résztvevők elhelyezték az emlékezés koszorúit Munkácsy sírjánál.

Munkácsy Mihály 1900. május 1-jén halt meg, május 9-én volt a temetése. Óriás tömeg kísérte utolsó útjára a Műcsarnoktól ide, a mai Fiumei úti sírkertbe. 1911-ben felavatott síremléke Telcs Ede munkája.