Hírek

Az alkotmányosság nem más, mint az élet és a józan ész győzelme az olyan borzalmak felett, mint amilyeneket a budapesti civil lakossággal szemben hetvenkét éve elkövettek - mondta az Alkotmánybíróság elnöke a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) által szervezett pénteki megemlékezésén, Budapesten.

Dr. Sulyok Tamás a Farkasréti temetőben, a második világháború budapesti polgári áldozatainak síremlékeinél tartott beszédében hangoztatta: a főváros ostroma intő történelmi példa arra, hogy az alkotmányosságnak, a jogállamnak nincs értelmes alternatívája. Emlékeztetett arra, hogy a civil halálos áldozatok száma az óvatos becslések szerint is meghaladja ötvenezret. A háború borzalmai, a lakosság teljes kiszolgáltatottá tétele, legyilkolása, a nők megerőszakolása, az emberek kifosztása, sanyargatása semmilyen módon nem igazolható, józan értelemmel fel sem fogható - mondta.

Dr. Sulyok Tamás szerint a háború az alkotmányosság teljes tagadása, kegyetlen kiszolgálása a tébolyult hatalomnak, amely az emberi életet statisztikai számnak, az embert értéktelen tárgynak tekinti. Ezért, ha méltón akarunk emlékezni az ártatlanul meghaltakra, minden erőnkkel el kell ítélni és meg kell akadályozni a fegyverek legcsekélyebb térnyerését is - hangsúlyozta. Kiemelte, tagadnunk kell a háborút mint a nagypolitikai érdekérvényesítés módját. Legyünk tudatában annak az áldott szerencsés állapotnak, hogy korunkban az alkotmányosság, nem pedig a háború szabályai határozzák meg mindennapjainkat - fogalmazott.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy - mint azt az alaptörvény is rögzíti - az emberi lét alapja a sérthetetlen emberi méltóság, és az élethez mindenkinek elidegeníthetetlen joga van. Az Alkotmánybíróság feladata és felelőssége az is, hogy védelmezze az emberi életet, az emberi méltóság sérthetetlenségét - mondta. Felidézte, hogy Budapest ostroma mintegy száz napig tartott, és ezalatt valamennyi híd, számos műemlék és közintézmény, valamint az ostrom által leginkább érintett belső-pesti és budai kerületekben a lakóépületek túlnyomó része is teljesen megsemmisült.

A Farkasréti temető 19/1-es parcellájában található két síremlék a Margit körúti Regent-házban, valamint egy Vitéz utcai és egy Fő utcai házban meghaltaknak állít emléket. Az ostrom civil áldozatainak emblematikus helyszínei azok a felrobbant budai lakóházak, amelyek tömegsírokként százakat temettek maguk alá.

Január 2-án történt az a robbanás, amely a Vitéz utca és a Fő utca kereszteződésének saroktelkein álló épületeket rombolta földig. Az áldozatok között volt Gulácsy Irén írónő is. Január 22-én történt a másik eset, amely szintén budai polgárok százainak az életét követelte. A Regent-ház helyiségeibe a németek 70-100 tonna lőszert rakodtak be, ez a készlet valószínűleg bombatalálatot kapott és földig rombolta az épületet, maga alá temetve több mint kétszáz embert.

Az ostrom civileket tömegesen érintő tragédiáinak első helyszíne a november 4-én véletlenül felrobbanó Margit híd Pestet és a Margitszigetet összekötő szakasza volt. Mintegy nyolcszázan tartózkodtak a robbanás pillanatában a hídon, az áldozatok száma százakra tehető.

A megemlékezés végén az áldozatok sírján virágot helyezett el Dr. Sulyok Tamás mellett Radnainé dr. Fogarasi Katalin, a NÖRI főigazgatója, Jerzy Snopek, a Lengyel Köztársaság magyarországi nagykövete, valamint az áldozatok családtagjai, hozzátartozói és a tragédiára emlékező diákok.

(MTI)