July 4, 2023
A Nemzeti Örökség Intézete és a horvát Zrínyi Gárda az Őrtilos mellett lévő Zrínyi-Újvár romjainál emléktáblát avatott 2023. június 30-án, pénteken.
A Nemzeti Örökség Intézete és a horvát Zrínyi Gárda az Őrtilos mellett lévő Zrínyi-Újvár romjainál emléktáblát avatott 2023. június 30-án, pénteken, többek között a Horvát Köztársaság európai uniós tagságának 10., Muraköz megye 30 éves tevékenységének, illetve a Zrínyi Gárda fennállásának 20. évfordulója alkalmából. Zrínyi-Újvár Történelmi Emlékhely a Zrínyi Miklóshoz fűzhető egyetlen magyarországi épített emlék.
Az avatóünnepségen Németh Szilárd fideszes országgyűlési képviselő – akinek üzenetét Kalei Zita, Őrtilos polgármestere olvasta fel – arra hívta fel a figyelmet, hogy az erőd sorsa 1664. június 30-án pecsételődött meg: az egyik bástya alatt a török katonaság felrobbantott egy aknát, majd a védők soraiban jelentős veszteségeket okozva betörtek a hídfő területére. A harcok után a törökök a keresztény sereg aknáinak felhasználásával lerontották Zrínyi-Újvárat. Rámutatott: a felidézett napok szomorú, de hősi küzdelmének emlékezete nekünk, keresztényeknek az összetartozás egyik szimbóluma. Az ünnepségen Szászfalvi László országgyűlési képviselő arra mutatott rá, hogy Zrínyi Miklós és katonái a nemzetek Európáját, a nemzetek békés együttélését, az európai keresztény civilizációt védték. Ez az emlékmű tanúságtétel a Zrínyi által képviselt értékek mellett. Ezentúl felszólít bennünket, hogy ma nekünk is ez a feladatunk: védjük meg és őrizzük meg nemzeti és keresztény értékeinket, mert azok fognak bennünket megtartani. Az emlékműavatáson Móczár Gábor, a NÖRI főigazgatója kiemelte: emlékeznünk kell az erődre és az ostrom áldozataira, s emlékeznünk kell magára Zrínyi Miklósra, aki nemcsak hadvezér és politikus, hanem jelentős műveket hátrahagyó költő és hadtudós is volt egy személyben. S mindezek mellett egyszerre volt horvát és magyar, aki nem elválasztotta egymástól, hanem összekapcsolta a közös célok és a közös egymás mellett létezés okán a két nemzetet.
A várat Zrínyi (VII) Miklós (1620-1664), a hadvezér, költő és politikus, a 17. század kiemelkedő személyisége, a magyar nyelvű hadtudomány megalapozója építette. Zrínyi nem kis bátorságról, ezzel együtt előrelátásról tett tanúbizonyságot, amikor az akkor török területnek számító, a Mura bal partján húzódó Szent Mihály hegy utolsó dombján megkezdte az építkezést. Az erőd 1664-ben június 30-án esett el. Az oszmánok által megszállt területek visszaszerzése és a további hódítás megakadályozása volt az oka annak, hogy a horvát-magyar főúr, a csáktornyai születésű VII. Zrínyi Miklós a bécsi udvar tiltakozása ellenére felépíttette Új-Zrínyivárat. Az erősség – bár igen rövid ideig, mindössze három évig állt – teljesítette a rá szabott feladatot, kiindulópontja lett az 1663–1664-es háborúknak, abban a Zrínyi által 1664 januárjában és februárjában vezetett téli hadjáratnak. Tágabb kontextusban szemlélve pedig a jó húsz évvel későbbi felszabadító háborúk első felvonása is volt.
Az eseményen részt vett Zdenko Lacić, a Horvát Köztársaság államtitkára, Matija Posavec, a horvátországi Muraköz megye ispánja, Szászfalvi László országgyűlési képviselő, Dražen Srpak, a horvát országgyűlés képviselője, Duro Bell, a csáktornyai Zrínyi Gárda elnöke és Drago Horvat főkonzul.