Hírek

Fürjes Balázs kiemelte, ez a megemlékezés különbözik a korábbiaktól, hiszen Európában 80 év után megint háború van. Az emberiség nem tud tanulni a mérhetetlen pusztításból, ezért el kell utasítani a háborút, amelybe nem szabad belesodródni - tette hozzá.

Kijelentette: Magyarországnak "ellen kell állnia minden zsarolásnak és szankciónak", és el kell kerülni minden olyan szituációt, amely a háborúba sodródást jelentené.

"Amikor mindenki azt mondja, háború, mi azt mondjuk, béke" - hangoztatta az államtitkár, majd megerősítette, hogy a menekültek megsegítésében Magyarország részt vesz, de a fegyverszállításban, katonai erők Ukrajnába küldésében nem.

A főváros ostromáról szólva Fürjes Balázs kijelentette: Budapest 150 éve a nemzet fővárosa, és azóta nemcsak sokat tesz a nemzetért, hanem a legnagyobb véráldozatokat hozza.
"Akkor is voltak névtelen hősök, nem is kevesen" - hangoztatta Fürjes Balázs, utalva a 78 évvel ezelőtt, ezen a napon véget ért eseményekre, és azokra a civilekre, akik másoknak segítettek, sokszor életüket kockáztatva.

Hozzátette, csaknem 30 000 magyar katona vesztette életet az ostromban, 38 000 civil halt meg, és 15 000-en a nyilasok vagy a nácik áldozatává váltak. Budapesten a lakosság sokszor többszörös életveszélyben élte meg ezt az időszakot, és a szovjetek bevonulásával a szenvedések fokozódtak, sokakat elhurcoltak - mondta az államtitkár.
Kitért arra is, hogy Budapest negyvenezer épületének több mint háromnegyede megrongálódott. Ilyen mértékű pusztulással egyetlen világvárosnak sem kellett szembenéznie - fűzte hozzá.
Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója a megemlékezésen arról beszélt, hogy "a Farkasréti temetőben ne csak a budapesti ostromban elhunyt civil áldozatokra, de a most zajló háborúban elhunyt polgárokra is emlékezzünk".
 "Mi, magyarok a béke pártján állunk, hiszen történelmünk során többször is megtapasztalhattuk, hogy egy háború olyan veszteségekkel jár, amelyeket nem lehet elfeledni" egy győzelem esetén sem - mondta a főigazgató.