October 28, 2016
Különleges helyszínen, a Rákoskeresztúri Újköztemető 297-es parcellájában épült fel a Nemzeti Örökség Intézete új látogatóközpontja, amely a szomszédos 298-as, 300-as és 301-es parcellák és az abban nyugvók történetét mutatja be.
Különleges helyszínen, a Rákoskeresztúri Újköztemető 297-es parcellájában épült fel a Nemzeti Örökség Intézete új látogatóközpontja, amely a szomszédos 298-as, 300-as és 301-es parcellák és az abban nyugvók történetét mutatja be.
Az Újköztemető e félreeső sarka a közeli Kisfogházzal, az egykori kivégzések legfőbb helyszínével együtt nemzeti emlékhely: a magyar történelmi emlékezetre máig ható események, a második világháború, a kommunista diktatúra, 1956 és 1989 mementója. Az emlékhely évente számos alkalommal fontos megemlékezések helyszíne, ezek közül kiemelkednek a február 25-i, a június 16-i, valamint a november 4-i rendezvények.
Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének 25. évfordulóján, 2014. június 16-án Áder János köztársasági elnök a német, valamint a visegrádi országok államfőivel közösen, nagyszabású megemlékezés keretében hajtott fejet az ’56-os hősök előtt. Erre az alkalomra a Nemzeti Örökség Intézetének szakmai felügyelete és irányítása mellett újult meg az emlékhely teljes felülete, így Jovánovics György 300-as parcellában található tájműve is.
A Miniszterelnökség által finanszírozott beruházás második ütemének központi eleme a fogadóépület kialakítása volt. A temetői térbe szervesen illeszkedő látogatóközpont egy növénnyel benőtt, „rejtett doboz”. Nem múzeumnak épült, küldetése az, hogy kiegészítse ezt az érzelmekre ható emlékhelyet különféle interaktív tartalommal, hogy – a lehetőségekhez mérten – megnyugtatóan tisztázza a bonyolult jelentéstartalmakat hordozó parcellák és a bennük nyugvók történetét, hogy rávilágítson a problémákra is, hiszen a gyászpark, pontosabban a mellette felállított márványtáblák névsorai az elmúlt két és fél évtizedben többször is viták kereszttüzébe kerültek.
A 301-es és a 298-as parcella története szorosan egybeforrott, hiszen miután 1952-ben a 298-as megtelt, többnyire a 301-esbe temették a Budapesten kivégzett embereket és a fővárosi büntetés-végrehajtási intézetekben, a rabkórházban és a kistarcsai internálótáborban meghaltakat egyaránt. Mindkét parcelláról elmondható, hogy a zömmel politikai elítéltek között köztörvényes vádak (sőt a 298-as esetében háborús bűnök) alapján elmarasztaltak is akadnak. Sok politikai elítéltet, főként 1956-ot követően köztörvényes bűncselekmény elkövetésének vádjával fogtak perbe, és az elnyomó rendszer dokumentációja sokszor nehezítette meg egy-egy büntetőügy hiteles rekonstrukcióját, egy-egy személy tevékenységének reális értékelését. A két parcella halottainak teljes és hibátlan névsorát szinte lehetetlen összeállítani, mivel több sírhelyhez nem lehet nevet társítani, az azonosítások pedig sokszor esetlegesek a nyilvántartások megbízhatatlansága, egymásnak ellentmondó adatai miatt. A NÖRI levéltári kutatásokat végeztetett az elhunytakra vonatkozóan, ezek a jövőben is folytatódnak, hogy az életutakat lehetőség szerint tisztázza, arra törekedve, hogy a parcellák minden elhunytjára vonatkozóan információt nyújtson.
A méltó emlékezést, a kegyeletadást 1989-ig szinte lehetetlenné tette, hogy a titokban eltemetett halottak jelöletlen sírjaira nem emeltek hantot, azok besüppedtek, évtizedekig méltatlanul „homorultak”. Erre utal a látogatóközpont jelmondata: Hol sírjaik homorultak.
A négy parcellát és a nyílt közbeszerzés keretében most épült látogatóközpontot is a NÖRI üzemelteti.
A látogatóközpontban bemutatott tartalmak kidolgozását az 1956-os Emlékbizottság támogatta, míg annak véleményezésére a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója, a látogatóközpont megvalósulásáért felelős Radnainé dr. Fogarasi Katalin ad hoc bizottságot hozott létre, a leginkább kompetens intézmények részéről szakértők felkérésével. A bizottság történész testülete öt tagból áll, ennek elnöke Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnöke, további tagjai pedig Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója, Zinner Tibor, a Veritas Történetkutató Intézet kutatócsoport-vezetője, Rainer M. János, az OSZK 1956-os Intézet osztályvezetője és Gyarmati György, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója. A projekt vezetőjeként a NÖRI kulturális igazgatóhelyettese, Nagy-Csere Áron dolgozta ki a tartalomfejlesztés koncepcióját.
A projekt során nagy hangsúly került arra, hogy a megjelenített tartalom és a forma között összhang legyen, így készültek el az épület belső terei, amelyek mind az interaktív felületek anyagaira reflektálnak (a három szám, a Hol sírjaik homorultak szlogen, a tapétára kerülő grafikák a parcellákról készült légifotó és az 1989-es, „homoruló” állapotokat rögzítő kép alapján). Mindvégig a letisztultság, egyszerűség volt a cél, egy olyan belső tér kialakítása, amely illeszkedik a kegyelet és gyász e kiemelkedő jelentőségű helyéhez. 4 interaktív (kívül és belül 2-2) felületen és 2 képernyőn láthatók a tartalmak. A felületek dizájnja az épület belső tereivel szoros összhangban van.
Az Újköztemető november 4-én 7 órától 20 óráig tart nyitva. November 3-tól visszaáll a szokásos nyitvatartási rend, 7.30 – 17 óráig. A látogatóközpont nyitvatartási ideje: minden nap 10-től 16 óráig.