Hírek

Kegyeletről, sportról, hősi temetőkről, emlékhelyekről és ezek nemzeti emlékezetben betöltött szerepéről tanácskoztak ma a XV. Kegyelet és Emlékezet Konferencia résztvevői a Parlamentben.

Eljött az idő arra, hogy a magyar sport eredményei a kulturális, tudományos és közéleti teljesítményekhez hasonlóan méltó helyet kapjanak a nemzeti emlékezetben - hangsúlyozta Deutsch Tamás, a Magyar Olimpia Bizottság (MOB) alelnöke csütörtökön, a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) által szervezett 15. Országos Kegyelet és Emlékezet Konferencián a Parlamentben. Hozzáfűzte: a 19-20. század fordulóján, amikor gombamód szaporodtak a magyar sportegyesületek és létrejött a Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Labdarúgó Szövetség is, a sporttal való törődés a nemzeti identitás egyik meghatározó kifejezésmódja volt.

A trianoni békeszerződést követően Európában először Magyarországon valósult meg egy Klebelsberg Kunó nevéhez fűződő, átfogó sportfejlesztési kormányzati program, amelynek eredményeként létrejött a testnevelési egyetem és a testnevelés az iskolai oktatás kötelező részévé vált. Ekkor születettek az első tervek egy nemzeti stadion emelésére, amely végül csak a második világháború után épült fel Népstadion néven - idézte fel Deutsch Tamás.

Mátrai Mária (Fidesz), az Országgyűlés háznagya köszöntőjében kiemelte: bár az ez egyén emlékezete elhalványul és tévedhet, a nemzet emlékezete olyan közös tudás és gondolkodás, amely nem engedheti meg magának az elfogultságot. "A nemzet emlékezete, a múlt ismerete az, ami egy népet kovászként összetart" - fogalmazott Mátrai Mária, aki szerint értő szemmel megvizsgálva a múltat, a nemzeti emlékezet feladata megmondani, hogy egy életutat jó és téves döntéseivel együtt miként lehet értékelni, mikor jogos a bírálat és mikor nem.

Radnainé Dr. Fogarasi Katalin, a NÖRI főigazgatója előadásában elmondta: 1999-ben az első Orbán-kormány alkotta meg a temetkezési helyekre vonatkozó, ma is érvényes törvényt, amelynek nyomán létrejött a fontos sírok további felszámolását megakadályozó nemzeti sírkert kategória. Ma hatezer védett sír van Magyarországon. 2010 és 2016 között 371 sírhelyet állítottak helyre országszerte - hangsúlyozta Radnainé Fogarasi Katalin, aki kitért arra is: a 2013-ban alakult NÖRI kiemelten fontos projektjét képezi a 2014-ben a szomszédos Salgótarjáni utcai zsidó temetővel együtt teljes egészében nemzeti emlékhellyé nyilvánított Fiumei úti sírkert, amely május óta az intézet vagyongondozásában áll. A zsidó temetőről szólva kiemelte azt is: szeretnék ha a sírkert a világörökség részévé válna és a prágai zsidó temetőhöz hasonló népszerűségre és rangra tenne szert.

Gerhardt Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke az intézmény 2014-ben indított Értéktár programot ismertette. Elmondta: a nagy jegybankok közül számos rendelkezik értékes művészeti gyűjteménnyel. A szakmai grémium által segített program célja, hogy a múltban külföldre került művészeti kincseket visszavásárolja, és hazai közgyűjteményekben helyezze el. Az Értéktár program részeként került haza többek között Munkácsy Mihály Krisztus Pilátus előtt, Vaszary János Kereszténység és Tiziano Mária gyermekével és Szent Pállal című festménye, valamint az a 220 darabos erdélyi tallérgyűjtemény is, amely a szakértők szerint a világon egyedülálló minőséget és értéket képvisel - mutatott rá Gerhardt Ferenc, aki hozzáfűzte azt is: a program legutóbbi szerzeményeit decemberben az Iparművészeti Múzeumban mutatják be a közönségnek.

A konferencia elején néma felállással emlékeztek meg a nemrég elhunyt Kocsis Zoltán zongoraművészről, karmesterről és zeneszerzőről.

(MTI)

Földváryné Kiss Réka előadása