Hírek

Magyarországon Kossuthé volt a valaha létezett legnagyobb temetés, noha Ferenc József nem járult hozzá ahhoz, hogy az egykori kormányzó állami temetésben részesüljön, így hivatalosan a főváros szervezte a búcsúztatást - emlékeztetett a tárlat hétfői megnyitóján a NÖRI főigazgatója. Radnainé Fogarasi Katalin felhívta a figyelmet arra, hogy a NÖRI egyik első beruházásaként 2015-ben már megújult a Kossuth-mauzóleum a sírkertben.

A sírkertben található múzeumban állandó kiállítás idézi fel Vörösmarty, Jókai, Ady és a nemzet más nagyjainak temetéseit és a korabeli gyászkultúrát; augusztus végéig pedig a Kossuth halálától temetéséig eltelt 12 nap történetét mutatja be időszaki tárlat. A kamarakiállítás látogatói megtekinthetik Kossuth utolsó fényképeit, halotti maszkjának másolatát, és korabeli sajtóhíreken, felvételeken keresztül ismerhetik meg a temetés és az azt megelőző napok történetét - mondta Radnainé Fogarasi Katalin.

Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója hangsúlyozta, hogy a modern magyar állam, sőt a modern magyar nemzet megszületése is a reformkor és a forradalom időszakának köszönhető. Mint fogalmazott, Kossuth nélkül elképzelhetetlen a 19. század magyar történelme, reformkori fellépése, majd 1847 őszétől a közvetlen politikai cselekvés, végül az emigrációban folytatott tevékenysége egyaránt alakították a korabeli magyar politikát.

Kivételessége mégis abban ragadható meg igazán, hogy a reformkor nagyságai közül ő rendelkezett azzal az elszántsággal és erővel, hogy az országot 1848 tavaszától vezetni tudja, és ehhez a nemzet minden rétegét, a parasztságot is mozgósítani tudta - mondta Varga Benedek. Demeterné Bártfay Emese, Kossuth szülővárosa, Monok polgármestere emlékeztetett arra, hogy Kossuth Lajost már életében "a magyarok Mózesének" nevezték, és halála után is szinte példátlan tisztelet övezte: versek, népdalok születtek róla, és számtalan utca, tér viseli a nevét. Monok ma is híven őrzi a Kossuth-kultuszt - hangsúlyozta Demeterné Bártfay Emese.

(MTI)