July 31, 2020
Barcsay Jenő ars poeticáját a Munkám, sorsom, emlékeim című munkájának záró fejezetében fogalmazta meg - mondta el Darkó Jenő muzeológus, történész a Barcsay Jenő sírjánál tartott beszédében. Hozzátette: legfontosabb tanítása, hogy bármi áron, még a sikertelenség árán is hűnek kell lenni önmagunkhoz, a bennünk lévő tehetséghez, amelynek lángját egész életünkön át őriznünk kell. Barcsay Jenő a Fiumei úti sírkert nemzeti emlékhely művészparcellájában nyugszik védett sírban.
Koszorúzással és kiállítással emlékeztek Barcsay Jenőre
Koszorúzással és kiállítással emlékeztek Barcsay Jenőre
Koszorúzással és kiállítással emlékeztek Barcsay Jenőre
Koszorúzással és kiállítással emlékeztek Barcsay Jenőre
Koszorúzással és kiállítással emlékeztek Barcsay Jenőre
Koszorúzással és kiállítással emlékeztek Barcsay Jenőre
Koszorúzással és kiállítással emlékeztek Barcsay Jenőre
Koszorúzással és kiállítással emlékeztek Barcsay Jenőre
Koszorúzással és kiállítással emlékeztek Barcsay Jenőre
Koszorúzással és kiállítással emlékeztek Barcsay Jenőre
Koszorúzással és kiállítással emlékeztek Barcsay Jenőre
A Barcsay Jenőre emlékező kiállítást augusztus végéig lehet megtekinteni a Nemzeti Emlékezet Múzeumában. A Nemzeti Örökség Intézete és a Barcsay Jenő Képzőművészeti Alapítvány közös tárlatán az alapítvány vándorkiállításának anyaga ez alkalommal kiegészül eredeti Barcsay festményekkel is, amelyeket a Barcsay jogörökösök, Kónya Márta és Kónya Ferenc bocsátottak a rendelkezésre. A szitanyomatok mellett látható több anatómiai alkotása és festőállványa is. A vándorkiállítás 2010-ben jött létre, a közönség láthatta már többek között Nagyváradon, Csíkszeredán, Sepsiszentgyörgyön, Kolozsváron, Pozsonyban, a Bécsi Magyar Intézetben, Kassán, valamint Szegeden, Miskolcon, Baján, Dunaújvárosban, Szentendrén és Esztergomban.
Barcsay Jenő rendkívül termékeny és változatos életútját végigkíséri a művészet iránti alázat és az elhivatottság - tolmácsolta Kárpáti Katalin főigazgató-helyettes Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója szavait. A kiállítást megnyitó Feledy Balázs művészettörténész, művészeti író kiemelte, hogy egyedülálló az az út, amit Barcsay bejárt. A tárlaton szereplő alkotókról elmondta, hogy Balogh László, Deim Pál és Konok Tamás Barcsay első tanítványai voltak az 1950-es évek elején. Kitért arra is, hogy a tárlaton új anyagként látható többek között az 1950-es évekből való női figura. Barcsay Jenő 1900-ban született Erdélyben, 1945 és 1970 között tanított a Magyar Képzőművészeti Főiskolán anatómia és szemléleti látszattan tanárként. Ebben az időben készült el a képzőművészeti oktatásban alapműként jegyzett Művészeti anatómiával, amely a Kossuth-díj mellett világhírnevet is hozott számára.