Hírek

Az április 14-én tartott megemlékezésen Richly Gábor, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára rámutatott: Illyés Gyula életművének gazdagsága, szellemi hatása a mai napig tetten érhető és példaként szolgál a kortárs művészek számára. „Illyés Gyula halálának negyvenedik évfordulóján együtt tisztelgünk a művészetért és a művészet eszközeivel más célokért is oly sokat tevő költő, író, drámaíró, műfordító, lapszerkesztő életműve előtt. Az előtt a hagyaték előtt, aminek irodalmi és közéleti szerepe, korszakokat összekötő ereje megkerülhetetlen.” – hangsúlyozta a főtitkár.
A köztestület már több alkalommal és többféleképpen is kifejezte nagyrabecsülését Illyés Gyula iránt: többek közt az MMA Irodalmi Tagozata róla nevezte el évente adható rangos díját, emellett a forradalom 60. évfordulója alkalmából Illyés Gyula 1956–57-es följegyzéseit és naplójegyzeteit bemutató kötetet jelentetett meg az Akadémia a Magyar Szemle Alapítvánnyal közösen. Tavaly ősszel Illyés Gyula születésének 120. évfordulója alkalmából kétnapos konferenciát is szerveztek a Pesti Vigadóban, hamarosan pedig kerítéskiállítással is tisztelegnek a háromszoros Kossuth-díjas író, költő életműve előtt.
„A síremlékének felújításához nyújtott támogatással Akadémiánk most ismét részt vállalhatott ebben a szellemi megtartó munkában. Külön öröm számunkra, hogy olyan síremléknek a felújítását támogathattuk, amelyet Farkas Ádám szobrászművész, akadémikusunk, elnökségünk tagja készített mintegy húsz évvel ezelőtt.” – tette hozzá Richly Gábor.
Mezey Katalin, Kossuth- és József Attila-díjas prózaíró, költő, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja a megemlékezésen tartott ünnepi beszédében kiemelte: Illyés lírai munkáinak elismertsége mellett már első alkotói korszakában a magyarság egyik figyelmet érdemlő szószólójává vált, aktivitása, műveltsége és tájékozottsága tekintélyt adott a népi írók mozgalmának is. – Bár már a két világháború közötti évtizedekben is nem egy támadás érte mind a politikai jobboldal, mind a baloldal részéről, költői és emberi alapállása művének magaslatai olyan elismerést hoztak neki az egész társadalomban, amilyen száz évvel korábban Vörösmarty Mihályé volt. „Illyés vérbeli költő volt, de Vörösmarty és Zrínyi felelősségtudatával. Pályakezdő évtizedeinek eredménye, amikor háromszor is elnyerte a Baumgarten-díjat” - hívta fel a figyelmet Mezey Katalin.
Mezey Katalin szerint Illyés Gyula hatalmas és szerteágazó életműve, művészi értékeinek elemzése máig kevesebb figyelmet kap. Beszéde végén az írónő reményét fejezte ki, hogy a síremlék felújítása alkalmából tartott megemlékezés felkelti a figyelmet az életmű iránt.
Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója arra mutatott rá, hogy feladatunk és megkerülhetetlen kötelességünk helyre tenni a múltat és megismertetni magyarságunk értékeit a jelen, valamint a jövő generációkkal. Mint mondta, ennek a múltnak és közös nemzeti kincsnek része Illyés Gyula és felesége, múzsája Kozmutza Flóra is, aki gyógypedagógusként maradandót hozott létre.
Hozzátette: a NÖRI fontosnak tartja a védett sírokban nyugvók leszármazott családtagjaival való folyamatosan kapcsolattartást. Móczár Gábor szerint az ország mintegy 700 helyszínen található 6200 védett sír méltó gondozása, nélkülük nem volna lehetséges. Móczár Gábor beszédében megköszönte az MMA-nak a sírhely felújításában és a szervezésben nyújtott támogatását.

A megemlékezésen Illyés Gyula és Kozmutza Flóra leszármazottai, lányuk, Illyés Mária művészettörténész és férje, Kodolányi Gyula Kossuth-díjas költő, irodalomtörténész valamint lányuk, Illyés Gyula unokája, Kodolányi Judit mellett a művészeti és a politikai élet képviselői is részt vettek. A síremléknél többek között koszorút helyezett el Németh Szilárd kormánybiztos, Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum, L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum, Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója és Zsuráfszky Zoltán Kossuth-díjas táncművész, koreográfus, a nemzet művésze, az MMA rendes tagja, aki a Magyar Nemzeti Táncegyüttest képviselte.

Illyés Gyulának Magyarországon elsősorban a Kassák által szerkesztett Dokumentum és Munka c. folyóiratok közölték írásait, majd Füst Milán levélben hívta fel a Nyugat szerkesztőinek figyelmét verseire. 1928-ban az Ady Társaság irodalmi estjén együtt szerepelt Németh Lászlóval, Szabó Lőrinccel, Kodolányi Jánossal és Erdélyi Józseffel. Mint a népi írók mozgalmának egyik vezéralakja az 1930-as évek elejétől jelentős szerepet játszott az irodalmi közéletben. Legismertebb műve, a Puszták népe A Válaszban jelent meg folytatásokban. Az 1956 októberében nevezetessé vált verse, az Egy mondat a zsarnokságról a szocializmust ígérő hatalommal szemben emelt szót. Mint a magyar irodalom legismertebb élő klasszikusa az 1960–1970-es években több külföldi kongresszuson, találkozón vett részt, számos díjat vehetett át. 1983 februárjában kórházba került, még ugyanezen évben, április 15-én érte a halál. A Farkasréti temetőben többek között Illés Endre és Sütő András búcsúztatta. Feleségével, Kozmutza Flórával, aki Rorschach-teszteket végzett híres írókkal, költőkkel, 1937-ben ismerkedtek meg, és két évvel később kötöttek házasságot, melynek a költő halála vetett véget. Közös síremléküket Farkas Ádám Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész alkotta.