Hírek

A megemlékezésen Dr. Kollár László Péter, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára megemlékező beszédében arra mutatott rá, hogy Fraknói a 19. századi tudománytörténet meghatározó alakja volt. Imponáló mennyiségű és minőségű életművet hagyott hátra: 63 kötetet, 199 tanulmányt, 230 lexikonszócikket, 15 recenziót és csaknem 100 tudománypolitikai, közéleti írást. „A sztereotípiákra rácáfolva, a katolikus egyház befolyásos személyeként, tudósként és vezető tudománypolitikusként sem zárkózott az oly sokszor emlegetett elefántcsonttoronyba.” – mondta a főtitkár.

Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója arra mutatott rá, hogy örökségünk megőrzése nem korlátozódhat a szellemi örökség továbbadására. Hozzátette: fizikai mivoltukban is meg kell őriznünk és méltó állapotban kell tartanunk azokat a helyeket, ahol emlékezhetünk, ahol leróhatjuk kegyeletünket. „Magyarország Kormányának támogatásával évente 75 millió forintot fordítunk síremlékek felújítására, ennek köszönhetően újult meg idén a nagy utazó, Vámbéry Ármin és a 100 éve elhunyt Zielinski Szilárd építőmérnök, valamint a 200 éve született Zirzen Janka pedagógus síremléke is. A mögöttünk álló síremlék restaurálását több mint kétmillió forintból végeztük el a mai évfordulóra. A síremléket Damkó József készítette, aki még Fraknói életében mintázta meg a püspök mellszobrát.” – mondta a főigazgató.

Dr. Tusor Péter, a Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport vezetője emlékbeszédében azt mondta, bár a Magyar Tudományos Akadémia tudományos nimbusza az egykori püspök főtitkársága idején teremtődött meg, Fraknói tudományos öröksége elsődlegesen a történelemtudományé. Elvitathatatlan tény, hogy a történész munkásságát több évtizedes római kutatásai, virtuális, majd székhelyt is nyerő római intézete, vatikáni sorozatai európai távlatba helyezték és helyezik mindmáig- tette hozzá Tusor Péter.

Fraknói Vilmos Frankl Vilmos néven született Ürményben, édesapja uradalmi orvos volt. Középiskoláit Nagyszombatban és az esztergomi bencés gimnáziumban végezte, érettségi után Pesten tanult bölcsészetet és teológiát. 1865-ben szentelték pappá, 1875-től az Országos Széchényi Könyvtár elődintézményének vezetője volt. Nagyváradi kanonok, később arbei címzetes püspök lett. Fraknói Vilmos a Fiumei úti sírkertben nyugszik, a tudós számára a főváros díszsírhelyet adományozott. Fraknói Vilmos 1924. november 20-án halt meg, testét a Magyar Tudományos Akadémia palotájának oszlopcsarnokában ravatalozták fel. November 23-án Prohászka Ottokár püspök temette el, a szertartáson részt vett Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter és Berzeviczy Albert, az MTA elnöke is.