Hírek

Tisztelni kell hőseinket és készen kell állni arra, hogy azt a szellemet, amit apáink ránk örökítettek, továbbszármaztassuk a következő nemzedékekre - mondta Boross Péter, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke a Nemzeti Örökség Intézete Magyar hősök emlékünnepe alkalmából szervezett megemlékezésén.

A volt miniszterelnök a Rákoskeresztúri Új köztemetőben, a Magyar Katonahősök Emlékművénél mondott ünnepi beszédében úgy fogalmazott: "mi olyan világot éltünk meg, amely tragédiákkal terhes és mérhetetlen áldozatokat követelt", és mégis van valami, ami mindnyájunk fejét magasra emelheti, hiszen "megcselekedtük, amit megkövetelt a haza". Boross Péter szerint ezen az ünnepnapon az elmúlt ezer esztendőre is gondolni kell, arra, hogy mitől maradt meg a magyarság. Mint fogalmazott, minden generáció tudta mi a kötelessége, ha a haza veszélyben van, és ha kell, a haza érdekében talpra kell állni, szembe kell szállni.

Nem volt olyan, amit szégyellni kellene történelmünk folyamán, ami a harci, háborús viszonyokat, felkeléseket, szabadságharcokat illeti, mert azok azonos belső motivációból eredtek - hangoztatta. Mint mondta, hálás szívvel kell gondolni a hősökre, az áldozatokra. Volt idő, amikor tilos volt emlékezni, fejet hajtani, de bízni kell abban, hogy ha arra gondolunk, amit a magyarság önmaga érdekében megtett az elmúlt évszázadokban, akkor a következő nemzedékek is folytatnák, amit apáiktól parancsba kaptak - fogalmazott Boross Péter.

A Nemzeti Örökség Intézete által szervezett ünnepségen a Magyar Katonahősök Emlékművénél koszorút helyezett el a Szabadságharcosokért Közalapítvány nevében Boross Péter, a köztársasági elnök és a Köztársasági Elnöki Hivatal nevében Szegő László dandártábornok, a köztársasági elnök főhadsegédje, a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség nevében Orosz Zoltán altábornagy, honvéd vezérkar főnök helyettese, a Nemzeti Örökség Intézete nevében Radnainé Fogarasi Katalin főigazgató. Továbbá koszorút helyeztek el a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság, a Magyar Tartalékosok Szövetsége és az 56-os Szövetség képviselői is.

A magyar hősök emléknapjának eredete egy 1917. évi törvényre vezethető vissza. Nagyszabású rendezvénysorozatot 1944-ig minden évben tartottak, 1945-ben még megemlékeztek a hősök napjáról, 1946-tól azonban elmaradtak a hivatalos megemlékezések. A magyar hősök emlékének megörökítéséről és a magyar hősök emlékünnepéről szóló 2001. évi törvény ismét a magyar hősök emlékünnepévé nyilvánította minden esztendő májusának utolsó vasárnapját.

(MTI)