November 23, 2023
A Fiumei úti sírkertben ünnepélyesen felavatták Arany János felújított síremlékét, amelyet az eredeti állapotának megfelelően állították helyre. A jól ismert bronzszarkofágot és a talapzatát szakműhelyben restaurálták, a sírhely környezetét és kerítését is rendbe hozták. A felújítás és az avatás alkalmából felidézzük Arany János budapesti életét, és bemutatjuk a síremlék felállításának történetét. - Mészáros Dávid írása a Pest Budán.
Az Arany család első lakása IX. kerületben, a mai Erkel utcában volt, ahová 1860 szeptemberében költözött feleségével, Ercsey Juliannával és két gyermekével: Arany Juliannával (Juliskával) és Arany Lászlóval. Juliska 3 évvel később, 1863-ban édesapja és saját szülővárosába, Nagyszalontára költözött, mert feleségül ment az ottani református lelkészhez, Szél Kálmánhoz.
Aranyék az Erkel utcából 1864 tavaszán költöztek az alig néhány házzal arrébb lévő Üllői út 7. szám alatti épületbe. Itt laktak akkor is, amikor a költő 1865 januárjában a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) titkára lett. Eleinte a mai Petőfi Sándor utcában található Trattner-házba járt dolgozni, ahol az Akadémia működött, amíg 1865. december 11-én át nem adták az MTA mai, Széchenyi István téri új székházát.
Ekkor érte az Arany családot a tragédia: Juliska 1865. december 28-án tüdőbajban elhunyt, gyermeke, Szél Piroska még féléves sem volt. A költő ekkor jó időre elhallgatott, de akadémiai munkáját folytatta, sőt szolgálati lakást is kapott, dolgozószobával, szalonnal és fogadószobával, az MTA bérházában, amely az Akadámia hátsó homlokzatához csatlakozott, 1867. április 24-én, vagyis Szent György napján költöztek be.
Unokájuk, Piroska 1868-tól lakott velük, ekkortól ők nevelték. Aranyéknak 1870-től nem kellett lakbért fizetniük, és azután sem kellett kiköltözniük, hogy 1879-ben Aranyt saját kérésére (egészségügyi okokból) felmentették főtitkári teendői alól.
Arany és családja 1877-től minden nyáron kiköltözött a Margitszigeti Nagyszállóba. A második emeleten lévő háromszobás szállásuk ablakai a pesti oldalra néztek: Arany szeretett itt lenni, gitározni, rajzolni és írni Őszikék-verseit. A szigetről térképvázlatot is készített.
Legkedvesebb helyét a sziget tölgyfái alatt találta meg: itt elvonultan élvezhette a csendet, saját gondolatai kibontakoztatását, a szigetet átjáró hűs szellőt vagy a kismadarak énekét. A tölgyek alatt című verse is ezekről az élményekről szól. Utolsó versszakban óhaját fejezte ki, hogy itt szeretne örök nyugalomra lelni, ha elérkezik az idő:
„A tölgyek alatt
Vágynám lenyugodni,
Ha csontjaimat
Meg kelletik adni;
De, akárhol vár
A pihenő hely rám:
Egyszerüen, bár
Tölgy lenne a fejfám!”
Arany Jánost az Akadémia bérházában lévő lakásban érte a halál 1882. október 22-én, egy héttel egykori barátja, Petőfi Sándor szobrának avatóünnepsége után (amelyen rosszullét miatt nem tudott részt venni, bár kortársa, Gyulai Pál irodalomtörténész szerint ez az avató volt a költőóriás életének utolsó öröme).
Órákkal Arany halála után Gerlóczy Károly, Budapest alpolgármestere felkereste a gyászoló családot, és összehívott egy rendkívüli tanácsülést a temetéssel kapcsolatos fővárosi teendőkről. Az első kijelölt sírhelyet elutasította a család, a második helyszín, egy kicsi háromszögű tér már megfelelt.
Aranyt az MTA székházában ravatalozták fel, olyan tisztelettel, ami államférfiak halála esetén volt szokás: Deákhoz hasonlóan őt is a székházból kísérték a Fiumei úti (akkor Kerepesi) temetőbe. 1882. október 24-én temették el, az értelmiség színe-java és az ország vezetői politikusai is ott voltak: Andrássy Gyula, Trefort Ágoston, Apponyi Albert, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán és nagyon sokan mások.
A főváros tanácsa 1882. november 14-én kérdést intézett az MTA-nak, hogy hajlandó-e a közköltségből fedezendő díszsír ügyét vállalni, beleértve a befolyó összegek kezelését. November 25-én a főváros törvényhatósági bizottsága már meg is szavazott 1000 forintot erre a célra. Két nappal később az Akadémia közölte a fővárosi tanáccsal, hogy a síremléket Arany János családja szeretné felállítani, ezért az MTA nem is indított gyűjtést.
Létezik egy síremlékterv Ybl Miklós aláírásával, 1883. március 7-i keltezéssel, melyet Budapest Főváros Levéltárának honlapján, az Ybl Miklós Virtuális Archívumban bárki megtekinthet. Itt azt olvashatjuk: az egyszerű kialakítású, hasáb alakú szarkofág lépcsőződő talapzaton áll, a három lépcsőfok magas emelvény alatt dongaboltozatos sírkamra látható, benne öt koporsó számára elegendő hely. A sarkain akantuszos akrotérionnal kiképzett szarkofág fedelén cserépfedést imitáló felület figyelhető meg. Mint írják: nem derül ki, milyen anyagokból készült volna, ha ez a síremlék valósul meg.
Pár hónappal később több lap is arról tudósított, ugyanazt a forrást használva, hogy Arany János síremléke ditrói márványból készül. „A sarkofag födele pikkely-hálózatot tüntet fel, mely a két csúcson kagylóban végződik ; a födél közepét ciprus-lombokon nyugvó, bronzból öntött babérkoszorú foglalja el. A talapzat egyik lapjába jön a felirat, a sarkofag oldalára pedig a név: Arany János. A födél súlya egymagára 92 mázsát tesz ki s a sarkofaghoz szükséges kőzet kibányászása és M.-Vásárhelyre való szállítása 600 frtba kerül” – számolt be a részletekről a Budapesti Hírlap 1883. augusztus 1-jén, ám későbbi híradás nincs erről az elképzelésről.
Arany János özvegye, Ercsey Julianna egy négykoporsós családi sírbolt építését kérvényezte, hogy mindannyian együtt, egy helyen nyugodhassanak. A beadott terveket a fővárosi tanács 1884. június 8-án engedélyezte. Itt válik érdekessé a síremlék egyik alkotójának kiléte, ugyanis ezen a terven Kallina Mór építész neve szerepel (az ügyiratban rajzok nincsenek). Számos kutatás Gerster Kálmánt nevezi meg az egyik, és Stróbl Alajos szobrászt a másik alkotónak (ők ketten több alkalommal is dolgoztak együtt, nekik köszönhetjük még többek között Deák és Kossuth mauzóleumát is ugyanebben a sírkertben).
A díszsír a temető 14-es parcellájának sarkán található. Talapzata két különböző anyagból készült, az alsót piszkei mészkőből faragták, és ezen helyezkedik el egy gránitból készült kőalapzat. Ennek négy sarkán áll egy-egy kézzel faragott oroszlán lábfej (úgynevezett „mancsok”), amelyek tartják az alkotás fő részét, a bronzból készült, trapéz alakú szarkofágot: egyik oldalán olvasható Arany János neve, másik oldalán pedig születésének és halálának dátuma.
A síremlék legfelső eleme a bronzkoporsó fedelére illeszkedik: egy pálmaággal díszített és szalaggal átkötött babérkoszorút formáz, melyek a dicsőség és az örökkévalóság szimbólumai. A szarkofághoz hasonlóan ez is bronzból készült. Ez a síremlék egyetlen olyan eleme, ami az eredeti állapothoz képest megváltozott: az 1954-es restaurálás során a koszorú szerkezeti módosításokkal, és körülbelül 90 fokkal elfordítva került vissza a szarkofág tetejére.
A síremléket egy oroszlánfejekkel és oroszlánlábakkal díszített öntöttvasból készült korlát veszi körül, lekerekített háromszög formában.
Olyan tisztelet övezte Arany Jánost, hogy részben megvalósították a versében fogalmazott óhaját, miszerint a Margit-sziget tölgyei alatt szeretne nyugodni: a díszsírt körülvevő vaskerítés mellé három, a szigetről áthozott tölgyfacsemetét ültettek. Az azóta felnőtt, több mint 100 éves kocsányos tölgyekből kettő ma is él.
Alig néhány hónappal a síremlék elkészülte után, 1885. február 21-én a költő özvegye, Ercsey Julianna elhunyt. Egy évvel később, 1886 tavaszán kettejük unokája, Szél Piroska is életét vesztette (ugyanúgy tüdőbajban, mint annak idején édesanyja, Juliska). 1898-ban Arany László is meghalt. Mind a négyen (tehát a költő is) a föld alatti sírboltban nyugszanak.
Az emlékmű a második világháborúban megsérült, a szarkofágon lőfegyverek okozta lyukakat kellett befoltozni. A restaurálást 1954-ben végezték el. Az ezt követő évtizedek során a síremléken számos kisebb és néhány nagyobb kopás keletkezett, főként a kőtömbökön. A feliratok sok helyen megfakultak, a fémfelületek rozsdásodtak. Már 2022-ben eldőlt, amikor a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) a Petőfi család díszsírját mecénás támogatásával felújította, hogy Arany János síremlékének restaurálása is megvalósítható hasonló konstrukcióban (mindkét síremlék felújítását Rákay Philip producer támogatta).
Móczár Gábor főigazgató a Pestbudának azt nyilatkozta, hogy minden ilyen felújítást részletes kutatásnak kell megelőznie, például milyen szerkezeti megoldásai vannak a műnek, egyes elemek mikor kerültek oda, esetleg milyen korábbi elemekből lehet visszaállítani. Hozzátette, a múltat sem eltörölni, sem átírni nem akarják, ezért minden síremléknél az eredeti állapot visszaállítására törekszenek. A főigazgató azt is nyilatkozta, hogy a nemzeti emlékhelyek felújítása minden résztvevőt inspirál, és a jövőben további fontos síremlékek felújítása várható.
A talapzatokat műhelyben, magasnyomású vízzel tisztították meg, a biológiai szennyeződéseket homokszórásos mélytisztítással oldották meg. Az idegen anyagokat kivésték és betétezéssel javították. A talapzatok hosszú távú állagmegóvása érdekében azokat impregnálták. Szakműhelyben restaurálták és tisztították a bronz szarkofágot, illetve a díszsír körüli vaskerítést is. Móczár Gábor kiemelte azt is, hogy Arany János síremléke anyagában az eredeti állapotokat tükrözi. A síremlék és környezetének felújítási terveit Kuli László építész készítette, a kő- és fémrestaurátori munkákat Amler Gábor irányította, Veres Kálmán pedig a fémrestaurátori munkákat végezte. A kerítésen belüli kiskertből kikerültek az agresszív borostyánok, helyükre új növényeket ültettek.
A felújítások végeztével a síremléket 2023. szeptember 11-én helyezték vissza eredeti helyére, a 14-es parcellába, lapunk ezt az eseményt a helyszínen követhette végig. Ünnepélyes avatása 2023. szeptember 16-án, szombaton volt. „A legtökéletesebb magyar költő hamvainak síremléke előtt állva elsősorban hálát kell adnunk azért, hogy a 206 éve, Nagyszalontán született Arany János életművének köszönhetően nemzedékek sora ismerkedhetett meg a magyar nyelv egyedülálló szépségével” – mondta avatóbeszédében Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Hozzátette: „Arany János a leggazdagabb szókincsű, anyanyelvünket legjobban értő, érző, ismerő és használó óriása, pártatlanul gazdag irodalmunk egyik legfényesebb csillaga”
Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója úgy fogalmazott: „Arany János ránk hagyott irodalmi hagyatéka kultúránknak nemcsak megkerülhetetlen része, de olyan alapja, amely nélkül a rá következő korok alkotásai értelmezhetetlenek”. Kiemelte: a Nemzeti Örökség Intézete a Miniszterelnökség támogatásával folyamatosan újítja a Nemzeti Sírkertbe tartozó, rossz állapotban levő sírokat, és 2013-as megalakulása óta több száz síremléket újított fel országszerte.
Arany János utolsó kívánsága, ha nem is pontos elképzelései szerint, de teljesült: tölgyek alatt alussza örök álmát, szeretett családja társaságában. Síremlékét immáron újra régi szépségében láthatjuk, ha ellátogatunk a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertbe.
Forrás: Pestbuda.hu