A sztélé avatásán Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója hangsúlyozta: a két éve indult magyar emlékpont-hálózat méltó keretet ad a nemzet nagyjainak és kiemelkedő eseményeinek bemutatásához. „Jelképes, hogy az első sztélé Klebelsberg Kuno nevéhez fűződik, hiszen egész életében a jövőbe vetett hit vezette” – tette hozzá.

Mint mondta, az egykori miniszter egész élete és munkássága arról szólt, hogyan lehet a legnehezebb körülmények között is a jövő felé fordulni. A főigazgató hangsúlyozta, ez a sztélé a kezdete egy olyan hagyománynak, amelyben a magyar emlékpontok hálózata mind teljesebben rajzolja ki közös történelmünk térképét és továbbadja, gyarapítja azt a szellemi kincset, amelyet elődeink hagytak ránk.

Szollár Péter, a Klebelsberg Kastély ügyvezető igazgatója elmondta: a kastély emlékponttá nyilvánítása nemcsak az épület történetének, hanem a Klebelsberg Kuno által képviselt szellemi örökségnek is elismerése. Hozzátette, az ő hite, a kultúra, az oktatás és a nemzeti öntudat, a hazaszeretet erejében ma is iránytűként szolgál számunkra. A sztélé pedig olyan kőbe vésett tiszteletadás a magyar szellemi élet gazdagítóinak, ami nem csupán emlékeztet, hanem megszólít mindannyiunkat. A kastélyszálló, a tavaly megnyílt Zsolnay Kávézó, valamint a szalon programjai mind Klebelsberg örökségét és korát idézik. 

Zsigmond Attila, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnökhelyettese és a sztélé tervezője azt mondta, a sztélé avatásával, a nemzeti emlékhelyek, a történelmi emlékhelyek és az azokat megjelölő sztélék 80 tagú családja új minőséggel gazdagodik, a méltán példaképpé magasztosult államférfi előtt tisztelgő emlékponttal.

Fülöp Attila, választókerületi elnök a sztélé avatásán hangsúlyozta, a kastély mostantól nem csak egy műemlék, hanem hivatalosan is egy olyan emlékpont, amelyet elsőként az országban, kifejezetten erre a célra tervezett sztélé jelöl. Hangsúlyozta, minden megemlékezés, minden jeles nap akkor válik erőforrássá, ha nem csak őrizzük, hanem érteni is akarjuk, tovább akarjuk vinni annak az üzenetét. Ehhez szerinte bölcsesség kell felismerni, miért érvényesek Klebelsberg gondolatai ma is, és figyelem kell támogatni, hogy ez az örökség élő maradjon.

A Nemzeti Örökség Intézete idén kezdte meg a magyar emlékpontok megjelölésének programját. Magyar emlékpontnak azon helyszínek minősülnek, amelyek az egyetemes vagy a nemzeti emlékezetben kiemelkedő szerepet töltenek be, és szorosan kapcsolódnak egy jelentős történelmi személyiség életéhez vagy munkásságához. Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter egykori kastélyát a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság az emlékév keretében nyilvánította emlékponttá. A program célja, hogy a következő években országszerte több tucat magyar emlékpontot jelöljenek meg hasonló módon, ezzel is erősítve a nemzeti emlékezet és a kulturális örökség összekapcsolását.

Az eseményről készült képes beszámolónk itt megtekinthető.