Soltész Miklós a Mindszentyneumot magyar emlékpontként jelölő sztélé átadása kapcsán beszélt arról, hogy most is vannak olyanok, akik "rugdossák őt a halálában", még most is olyanokat állítanak róla, ami rágalom és hazugság, olyan cikkek jelennek meg Mindszentyről, amik az ötvenes évek "rágalommal teli mentalitását idézik".

Felidézte, hogy eredeti nevén Pehm József egy kis faluban, Csehimindszenten született, és az ő példája is mutatja, hogy bárhol és bármilyen körülmények között születik az ember, mindenhol lehet nagyot alkotni és teremteni. Már 23 éves korában pappá szentelték, vagyis nagyon hamar döntött a sorsáról.

Az első világháború végén, Károlyi Mihályék és a kommün idején azt mondta: a liberális radikális csoportok felborították a rendet a radikális jelszavakkal, és most is ez zajlik. "A háborút akarják, de a békét hangoztatják", radikális forradalmat ígérnek a fiataloknak ahelyett, hogy rend, béke és nyugalom lenne - hangsúlyozta a politikus.

Bátor kiállást tanúsított a nyilas uralom, majd a kommunizmus ideje alatt, az utóbbiért közel hat év börtön, száműzetés és 15 év "magánzárka" következett az amerikai nagykövetségen - sorolta. Hozzátette azt is, hogy jó lenne, ha a katolikus egyház elismerné a vértanúságát az úgynevezett fehér vértanúknak, vagyis Márton Áronnak, Eszterházy Jánosnak és Mindszenty Józsefnek, és megtörténne a boldoggá és szentté avatásuk. Soltész Miklós jelezte azt is, hogy van még adósság Mindszentyvel kapcsolatban, elsősorban szülőfalujában, Csehimindszenten, ennek a törlesztése pedig a következő négy év feladata lesz majd.

Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója úgy vélekedett, a Mindszentyneum olyan hely, ahol a magyar történelem és a hit összekapcsolódik, az intézmény nem pusztán kiállítótér, hanem "lelki otthon" is egyben. A Zalaegerszegről indult Pehm József a tiszta lelkiismeret, a nemzeti hűség példaképe lett, mindvégig megőrizte emberi tartását és hitét.

A sztélé pedig nemcsak emlék, hanem felhívás, a magyar emlékpont hálózat részeként pedig nem csupán megmutat, hanem tanítani, megállásra, elgondolkodásra, belső csendességre hív.

Vigh László országgyűlési képviselő arra emlékeztetett, hogy a későbbi bíboros Zalaegerszegen is felbecsülhetetlen értéket teremtett. "Ő egy igazi magvető volt, jó talajba hullott a mag" - mondta.

Balaicz Zoltán polgármester (Fidesz-KDNP) felidézte, hogy Mindszenty 1917-ben érkezett Zalaegerszegre, ahol 1919-től 1941-ig volt plébános, és nemcsak a lelkeket ápolta, hanem a város épített örökségét is gazdagította.

Soós Viktor Attila, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagja arról beszélt, hogy legerősebben Zalaegerszeghez kötődött, és miután 1944-ben püspökké szentelték, még két alkalommal látogatott vissza a városba. Hercegprímásként 1946 szeptemberében 20 ezer fős tömeg előtt beszélt, 1948-ban pedig, amikor "már vadul üldözték a kommunisták", ugyancsak tízezrek tódultak az utcára, hogy meghallgassák egykori plébánosukat.