Rövid leírás
A budapesti Tanítóképző Intézet intézeti tanára (1960–1968), a budapesti Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola főisk. docense (1968–1970), az ELTE BTK Filozófiai Tanszék egy. adjunktusa (1970–1974), egy. docense (1974–1978), egy. tanára (1978. júl. 1.–1993. máj. 1.).
Etikai, társadalomfilozófiai és történetfilozófiai kérdésekkel, valamint filozófiai antropológiával foglalkozott. A marxizmus-leninizmus klasszikusai, valamint Lukács György kezdeményezéseire építve úttörő kutatásokat végzett a tevékenység alternatív jellegéről és ennek etikai vonatkozásairól. Véleménye szerint az erkölcs nem valamiféle önálló és mindentől független társadalmi szféra. Etikai fejtegetéseit szervesen ágyazta bele a történelem és a társadalom ontológiai kérdéseibe. Nemzetközileg is alapvetően új eredményeket ért el az alternativitás történeti fejlődése, ill. az emberi humánum és az emberi aktivitás evolúciójának feltárása terén. Szenvedélyesen vizsgálta a történelmi események sodrában és a mindennapi élet fordulataiban cselekedni kész vagy kénytelen ember éthoszát, a történelmi események és az erkölcsiség viszonyát. Újdonságok továbbá a morál és az éthosz, valamint az éthosz kulturális jelentőségére vonatkozó megállapításai. Sajátos műfaja a bekezdések, az emberről mint szorongatott lényről szóló „etikai lélegzetvételei.”
(A kép forrása: archivum.mtva.hu)