Megjelent a NÖRI füzetek újabb négy száma

Megjelent a NÖRI füzetek újabb négy száma

A Nemzeti Örökség Intézete kiemelt feladatának tekinti a nemzeti és történelmi emlékhelyek népszerűsítését, ismertségük növelését.

Történelmi emlékhely lett Abasáron a középkori királyi központ területe

Történelmi emlékhely lett Abasáron a középkori királyi központ területe

A Kormány döntése alapján 52-re bővült a történelmi emlékhelyek száma. A legújabb helyszín az abasári Bolt-tető, amely a kitüntető címet megkapta.

A NÖRI is elhelyezte az emlékezés koszorúját Recsken

A NÖRI is elhelyezte az emlékezés koszorúját Recsken

Szeptember 15-én, szombaton délelőtt tizenegy órától a Recski Nemzeti Emlékparkban tartottak megemlékezést a fogolytábor felszámolásának 65. évfordulója alkalmából.

Népszerűek voltak a Kulturális Örökség Napjai keretében szervezett séták

Népszerűek voltak a Kulturális Örökség Napjai keretében szervezett séták

Idén harmadik alkalommal csatlakozott a Nemzeti Örökség Intézete a Kulturális Örökség Napjaihoz a Fiumei úti sírkertben, a Rákoskeresztúri Új köztemetőben és a Salgótarjáni utcai zsidó temetőben vezetett tematikus sétáival. A két nap alatt összesen közel 500 érdeklődő látogatott el a programjainkra.

"Nem kézzel kell segíteni, hanem szívvel"

"Nem kézzel kell segíteni, hanem szívvel"

Radnainé dr. Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója a Pető András orvos-pedagógus születésének 125. évfordulója alkalmából a Farkasréti temetőben tartott megemlékezésen Pető szellemi örökségeként az orvos-pedagógus életfilozófiáját idézte, ami szerint "nem kézzel kell segíteni, hanem szívvel".

Orbán Viktor barátként és harcostársként búcsúzott Kerényi Imrétől

Orbán Viktor barátként és harcostársként búcsúzott Kerényi Imrétől

Bajtársaként, barátjaként és munkatársaként búcsúzott Kerényi Imrétől Orbán Viktor miniszterelnök az augusztus 11-én elhunyt miniszterelnöki megbízott, rendező, színigazgató temetésén pénteken a Fiumei úti sírkertben.

A Nemzeti Örökség Intézete idén is csatlakozik a Zsidó Kultúra Európai Napja programjaihoz

A Nemzeti Örökség Intézete idén is csatlakozik a Zsidó Kultúra Európai Napja programjaihoz

A Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) a Salgótarjáni utcai zsidó temetőben megtartott ingyenes sétával csatlakozik az Zsidó Kultúra Európai Napjához 2018. szeptember 2-án, vasárnap.

Határon túli emlékhelyeken koszorúzott a NÖRI

Határon túli emlékhelyeken koszorúzott a NÖRI

A Nemzeti Örökség Intézetének Tusványosra utazó delegációja erdélyi útja során meglátogatta azokat a határon túli emlékhelyeket, amelyek évfordulója éppen a július végi-augusztus eleji időszakra esik.

Aktuális eseményeink

A 301-es parcella titkai – Miről vallanak a sírok?

Előadásunk során bemutatjuk, hogyan zajlott az 1956-os forradalmat követően kivégzett személyek sírjainak felderítése, miként történtek az exhumálások és az azonosítások.

Nemzeti Gyászpark Látogatóközpont

1108 Budapest,
Kozma u. 8-10.

Aki megújította az Állatkertet

75 évvel ezelőtt, 1943. szeptember 25-én hunyt el Lendl Adolf, a modern budapesti állatkert megalkotója.

Betelt Gasztrohangulatok

Ki ne szeretné a zserbó szeletet, a mignont vagy a Stühmer csokoládét?

Fiumei úti sírkert

1086 Budapest,
Fiumei út 16-18.

Betelt Művészparcella

Őszi sétára invitálunk minden érdeklődőt a Fiumei úti sírkert Művészparcellájába!

Fiumei úti sírkert

1086 Budapest,
Fiumei út 16-18.

Emlékhelyek

Szigetvári vár Nemzeti emlékhely Szigetvári vár

I. Szulejmán szultán 1566-ban százezres sereggel támadta meg Szigetvárt, de győzelmét nem érte meg, még az ostrom idején elhunyt. Helyzete reménytelenségét látva a kapitány, Zrínyi Miklós háromszáz katonájával kitört a várból, és hősi halált halt. Az ostrom történetét azonos nevű dédunokája írta meg. A vár az oszmán-török uralom alól...

Székesfehérvár, Romkert Nemzeti emlékhely Székesfehérvár, Romkert

Az egykori bazilika a középkori magyar állam Szent István király által építtetett szakrális központja. 38 királykoronázás helyszíne, ahol egyúttal a Szent Koronát, a királyi kincstárat és levéltárat őrizték. Itt tartották a „törvénylátó napokat” is, a korabeli uralkodói ítélkezés központi fórumát. Hosszú ideig a magyar királyok...

Somogyvár–Kupavár Nemzeti emlékhely Somogyvár–Kupavár

A hagyomány szerint Somogyvár a Szent István király ellen fellázadt Koppány szállásterülete volt. Jelentősége 1091 után nőtt meg, mikor Szent László király megalapította a Szent Egyed bencés monostort, amely fontos egyházi központtá vált a 12. században. A legenda szerint a lovagkirályként is emlegetett Szent Lászlót ebben a monostorban temették el,...

Pannonhalma, Bencés Főapátság Nemzeti emlékhely Pannonhalma, Bencés Főapátság

A Pannonhalmi Bencés Főapátság a világörökség része, a magyar kereszténység bölcsője, fontos szellemi műhely. Híres iskolája ezeréves múltra tekint vissza, itt található a világ egyik legnagyobb szerzetesi könyvtára. Géza fejedelem 996-ban Tours-i Szent Márton tiszteletére alapította a monostort. Pannonhalma 1541-ben főapátsági rangot kapott, de a...

Pákozd, Katonai Emlékpark Nemzeti emlékhely Pákozd, Katonai Emlékpark

Az 1848–1849-es magyar szabadságharc kezdetének színtere. Az 1848. szeptember 29-én Pákozd térségében, a Habsburg császári-királyi haderő elleni, a magyar honvédek és nemzetőrök sikerével végződött csata helyszíne. A győzelem elsősorban morális hatása miatt vált a magyar honvédelem jelképévé. Pákozd a Magyar Honvédség központi emlékhelye,...

Ópusztaszer, Nemzeti Történelmi Emlékpark Nemzeti emlékhely Ópusztaszer, Nemzeti Történelmi Emlékpark

A magyar történeti hagyomány szerint a honfoglaló magyarság első „országgyűlésének és törvényalkotásának” helyszíne. A XII. századi történetíró, Anonymus szerint „A fejedelem és előkelői azon a helyen rendelkeztek az ország szokásjogáról … És azt a helyet, ahol minderről határoztak, a magyarok saját nyelvükön Szernek nevezték el.”...

Nagycenk, Széchenyi-kastély Nemzeti emlékhely Nagycenk, Széchenyi-kastély

A 18. század közepén épült kastély a Széchényi család emlékét őrzi. Széchényi Ferenc nagycenki és sopronhorpácsi gyűjteménye az Országos Széchényi Könyvtár előzményének tekinthető. Nagycenken található a család mauzóleuma, itt nyugszik a „legnagyobb magyar”, Széchenyi István is, akinek sokáig volt otthona a kastély.

Mohács, Nemzeti Emlékhely Nemzeti emlékhely Mohács, Nemzeti Emlékhely

1526. augusztus 29-én a Mohács melletti síkságon az I. Szulejmán szultán vezette, 75-80 ezer főnyi oszmán-török haderő döntő győzelmet aratott II. Lajos magyar uralkodó 25 ezer fős, német, cseh és lengyel csapatokkal kiegészített hadserege felett. A csata áldozatainak tömegsírjai a nemzeti sírkert részei. A „mohácsi vészt” követően a...

Várhegy és Víziváros Nemzeti emlékhely Várhegy és Víziváros

Esztergomot Géza fejedelem tette székhelyévé. Itt született fia, I. (Szent) István, akit ugyanitt koronáztak királlyá, és aki e helyen alapította meg az első érsekséget, amely máig a Magyar Katolikus Egyház központja. A tatárjárásig királyi székhely maradt, az érseki udvar azonban később is Magyarország egyik meghatározó szellemi és művészeti...

Egri vár Nemzeti emlékhely Egri vár

A vár a 16. században három részre szakadt Magyarország végvárrendszerének fontos eleme volt. Történetének leghíresebb epizódja az 1552-es év, amikor a Dobó István által vezetett várvédők sikerrel verték vissza a sokszoros túlerőben lévő török sereg ostromát. Az irodalomban is megörökített győzelem a magyar nemzeti emlékezet és hőskultusz...

Debrecen, Református Nagytemplom és Kollégium Nemzeti emlékhely Debrecen, Református Nagytemplom és Kollégium

A város jellegzetes épületegyüttese egyház, művelődés és közélet összetartozásának jelképe. Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc idején, 1849. április 14-én fogadta el az ideiglenesen Debrecenben ülésező magyar országgyűlés a Függetlenségi nyilatkozatot, és mondta ki ezzel a Habsburg-ház trónfosztását. 1944. december 21-én ugyanitt...

Várnegyed Nemzeti emlékhely Várnegyed

Az ország fővárosának legrégibb és műemlékekben leg- gazdagabb része, világörökségi helyszín. 1247-től – az idegen megszállások idejétől eltekintve – a mindenkori magyar állam igazgatási és politikai központja. A 20. század közepéig az uralkodók, illetve az államfő palotája, a miniszterelnökség és néhány minisztérium épülete, valamint...

Rákoskeresztúri Újköztemető 298., 300. és 301. parcella Nemzeti emlékhely Rákoskeresztúri Újköztemető 298., 300. és 301. parcella

Az 1945 utáni magyar történelem „temetői emlékhelye”, ahol az 1945 és 1956 utáni törvénytelenperekben hamis vádak alapján elítélt és kivégzett politikusok, katonák, közéleti személyiségek, munkások, diákok és parasztok földi maradványai nyugszanak. A gyászpark a nemzeti összetartozás és a kommunista elnyomás elleni tiltakozások szimbolikus...

Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti emlékhely Magyar Nemzeti Múzeum

A Magyar Nemzeti Múzeum, a magyarság és a Kárpát-medence történelmi múltjának egyik legfontosabb és leggazdagabb műkincsgyűjteménye. Épülete 1847-ben készült el Pollack Mihály tervei alapján. 1848. március 15-én a Múzeumkertben tartott népgyűlés hirdette meg a modern Magyarországot megteremtő forradalmi eszméket. Dísztermében több alkalommal...

Az Országház és környéke Nemzeti emlékhely Az Országház és környéke

A budapesti Kossuth tér a magyar történelem fontos színhelye, amelyet az Országgyűlés 2012. január 1-jei hatállyal egyedüliként kiemelt nemzeti emlékhelynek nyilvánított. A teret meghatározó hatalmas épület, a törvényhozásnak helyet adó Országház előtt rendezik a legtöbb állami megemlékezést és ünnepséget. A tér a politikai tömegrendezvények...

Hősök tere Nemzeti emlékhely Hősök tere

Az Andrássy utat lezáró tér mai alakja a honfoglalás ezredik évfordulóján, 1896-ban kezdett formálódni. Ekkor adták át a Műcsarnokot, ekkor született törvény a Szépművészeti Múzeum és a Millenniumi emlékmű felépítéséről. 1929-re készült el a mű: ezer év legfontosabb uralkodóinak szoborgalériája és a hét honfoglaló vezér szoborcsoportja,...

Fiumei úti sírkert Nemzeti emlékhely Fiumei úti sírkert

A nemzet nagyjai számára létrehozott sírkert gondolatát Széchenyi István vetette fel. A sírkert a 19. század közepén Pest köztemetőjeként nyílt meg, majd a század végére Magyarország legrangosabb kegyeleti helyévé vált. Itt áll többek között Batthyány Lajos, Deák Ferenc és Kossuth Lajos mauzóleuma, ez utóbbi Magyarország legnagyobb síremléke....

Vizsolyi református templom Történelmi emlékhely Vizsolyi református templom

Az első teljes magyar bibliafordítást 1590-ben adták ki Vizsolyban. A mű a magyar művelődéstörténet mérföldköve, a korabeli nyomdászat kiemelkedő teljesítménye. Károli Gáspár és társai időtálló munkáját bizonyítja, hogy az alkotás minden későbbi protestáns bibliakiadás alapjául szolgált. Az első kiadás egy példányát a helyi református...

Visegrádi vár Történelmi emlékhely Visegrádi vár

Visegrádot Károly Róbert tette meg székhelyéül 1323-ban. Palotájában tartották 1335-ben a híres királytalálkozót a magyar, a lengyel és a cseh uralkodó részvételével. A visegrádi udvart Mátyás király Európa-szerte ismert reneszánsz kulturális központtá tette. A „visegrádi országok” kifejezés a rendszerváltás utáni magyar diplomácia...

Veszprém, Vár utca Történelmi emlékhely Veszprém, Vár utca

A 10. század végén Veszprémben jött létre az első magyarországi püspökség, itt volt Sarolt, majd Gizella székhelye is, utóbbi alapította a székesegyházat. A vár szintén az elsők között, valószínűleg az ezredforduló körül épült. A magyar királynékat kilenc évszázadon át a veszprémi püspök koronázta, a település „a királynék városa”...

Vác, Hétkápolna és honvédemlékmű Történelmi emlékhely Vác, Hétkápolna és honvédemlékmű

A Hétkápolna zarándokhely mellett 1868-ban közadakozásból állították fel az első honvédemlékművet Degré Alajos javaslatára, az 1849-es váci csaták emlékére. A kezdeményezést anyagilag is támogató Kossuth Lajos szerint a tavaszi hadjárat áprilisi váci csatája „amint egyik legdicsőbbike, ugy strategiailag egyik legfontosabbika volt egész...

Tihany, bencés apátság Történelmi emlékhely Tihany, bencés apátság

A tihanyi bencés apátság 1055-ben kelt alapítólevele az első magyar nyelvemlékek egyike. Altemploma az alapító I. András király temetkezési helye, a felette épült 18. századi templom a magyarországi barokk építészet jelentős alkotása. Az utolsó magyar király, IV. Károly és felesége, Zita királyné a kolostorban töltötte utolsó magyarországi napjait.

Tatabánya, Turul emlékmű Történelmi emlékhely Tatabánya, Turul emlékmű

A magyarság mitologikus madarát ábrázoló szobor a honfoglalás ezredik évfordulója alkalmából felállított millenniumi emlékművek egyike. Az Európa egyik legnagyobb madárábrázolásaként is ismert bronzszobrot, Donáth Gyula alkotását a krónikahagyományban 907-re datált bánhidai csata ezredik évfordulóján, 1907-ben avatták fel.

Szeged, Dóm tér Történelmi emlékhely Szeged, Dóm tér

A tér a két világháború közötti időszak kiemelkedő építészeti alkotása. Központi épülete az 1879-es szegedi árvíz és újjáépítés emlékére emelt, 1930-ban felszentelt Fogadalmi templom. Az árkádok alatt található Nemzeti Emlékcsarnokban a magyar történelem, tudomány és kultúra fontos alakjainak emlékművei állnak.

Szécsény, Forgách-kastély és a ferences kolostor Történelmi emlékhely Szécsény, Forgách-kastély és a ferences kolostor

Szécsény a Rákóczi-szabadságharc emlékét őrzi. Az 1705-ben tartott szécsényi országgyűlés választotta fejedelemmé Rákóczit, itt teremtették meg államának jogi formáit. Ennek emlékére nevezik a kolostor gótikus termét Rákóczi-teremnek. A barokk kastélyt a Forgách család építtette a 18. század közepén, később Pulszky Ferenc tulajdonába került.

Szatmárcseke, Kölcsey-kúria Történelmi emlékhely Szatmárcseke, Kölcsey-kúria

Szatmárcsekén állt Szatmár vármegye egyik legrégebbi családjának, a Kölcseyeknek a kúriája. Itt élt 1815-től 1838-ban bekövetkezett haláláig a 19. század elejének kiemelkedő irodalmára és politikusa, Kölcsey Ferenc. A költő Csekén írta a magyar nemzeti himnusszá vált versét, az 1823-ban született Hymnust. Síremléke a szatmárcsekei temetőben...

Szarvas, a történelmi Magyarország földrajzi középpontja Történelmi emlékhely Szarvas, a történelmi Magyarország földrajzi középpontja

Mihályfi József szarvasi tanár az 1880-as évek elején határozta meg a történelmi Magyarország földrajzi középpontját. A kijelölt ponton álló, 1939-ben épített, négyszárnyú vitorlával ellátott malom a történelmi Magyarországnak a trianoni békeszerződésben rögzített részekre szakadására emlékeztet.

Sopron, Tűztorony Történelmi emlékhely Sopron, Tűztorony

A feltehetően várkaputoronyként, majd tűztoronyként szolgáló épület Sopron jelképe. 1921 decemberében a lakosság népszavazáson döntött a Magyarországhoz tartozás mellett, ennek emlékét őrzi a „leghűségesebb város” cím, és erre emlékeztet az 1928-ban épült Hűségkapu, Hikisch Rezső és Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása.

Sóly, református templom Történelmi emlékhely Sóly, református templom

Az ország egyik legrégebbi templomát István vértanú tiszteletére szentelték. A hagyomány szerint I. (Szent) István építtette a 11. század elején Koppány sólyi legyőzésének emlékére, feltehetően előzetes fogadalmát teljesítve. A templomot a 16. század végétől a református közösség használja, külső formája nagyrészt barokk kori átépítés...

Sátoraljaújhely-Széphalom, Kazinczy-emlékcsarnok Történelmi emlékhely Sátoraljaújhely-Széphalom, Kazinczy-emlékcsarnok

Kazinczy Ferenc, író, költő, a nyelvújítás kiemelkedő alakja álmodta ide otthonát, ahonnan 1831-ben bekövetkezett haláláig szervezte a magyar irodalmi életet. Az elpusztult kúria helyén álló emlékcsarnok és az előtte található családi sírkert már a 19. században fontos zarándokhellyé vált, 2008-ban pedig itt nyílt meg A Magyar Nyelv Múzeuma.

Sárvári vár Történelmi emlékhely Sárvári vár

A vár mai formáját Nádasdy Tamás (1498–1562) alakította ki, aki Sárvárt mecénási tevékenységével a magyar reformáció kulturális központjává tette. Megfordult itt Dévai Bíró Mátyás protestáns prédikátor, Sylvester János bibliafordító és Tinódi Lantos Sebestyén költő is. A vár dísztermének monumentális falképe a magyarországi barokk...

Sárospataki vár, a református kollégium és nagykönyvtár Történelmi emlékhely Sárospataki vár, a református kollégium és nagykönyvtár

Sárospatak vára a kora újkori Magyarország egyik kulturális és politikai központja, a Rákóczi család kultuszának legfontosabb emlékhelye. A kollégiumot 1531-ben alapította Perényi Péter. A 17. században Comenius irányításával az ország egyik leghíresebb kollégiuma, a reformáció központja lett. Könyvtára az ország kiemelkedő gyűjteménye.

Recsk, az egykori munkatábor Történelmi emlékhely Recsk, az egykori munkatábor

A Rákosi-rendszer munkatáborai közül Recsk volt a leghírhedtebb. A „magyar Gulagnak” nevezett Recsken 1950 és 1953 között bírósági ítélet nélkül tartottak fogva mintegy ezerötszáz politikai foglyot. Szökése után Michnay Gyula 1951-ben a Szabad Európa Rádióban felsorolta közel hatszáz rabtársa nevét, így tájékoztatva a világ közvéleményét...

Pécs, székesegyház, püspöki palota és a középkori egyetem Történelmi emlékhely Pécs, székesegyház, püspöki palota és a középkori egyetem

A pécsi püspökséget I. (Szent) István az első egyházmegyék között alapította 1009-ben. A többször átépített székesegyház mai formáját a 19. század végén nyerte el. Valószínűleg a szintén 11. századi eredetű püspöki palotához kapcsolódott Magyarország első egyeteme, amelyet Vilmos püspök és I. (Nagy) Lajos kezdeményezésére alapítottak...

Pápa, református kollégium és ótemplom Történelmi emlékhely Pápa, református kollégium és ótemplom

Az 1531 óta működő kollégium évszázadokig a magyarországi reformáció egyik szellemi központja volt. Az iskola kezdetben a lutheri elveket képviselte, a 16. század végére vált kálvinista teológiai műhellyé. Az ótemplomot, amely II. József részleges vallásszabadságot biztosító türelmi rendelete után épült, a református közösség másfél...

Nyírbátor, Báthori-várkastély és a református templom Történelmi emlékhely Nyírbátor, Báthori-várkastély és a református templom

A templom a magyarországi gótikus építészet kiemelkedő alkotása. Báthori István erdélyi vajda építtette, akinek sírja a templomban található. A fogadópalota az egykori várkastély megmaradt része. Nyírbátor a középkori gótikus és reneszánsz kultúra emlékezetének fontos helyszíne, a magyar történelemben nagy szerepet játszó Báthori család...

Muhi csata emlékműve Történelmi emlékhely Muhi csata emlékműve

A középkori magyar állam az 1241-es muhi csatában szenvedte el egyik legsúlyosabb vereségét. A Batu kán vezette sereg megsemmisítő csapást mért IV. Béla hadaira. A Trauig menekülő magyar király a mongolok kivonulását követően újjáépítette a kifosztott országot. A rövid, ám pusztító mongol uralom tatárjárás néven vált a nemzeti emlékezet...

Mosonmagyaróvár, a határőrlaktanya előtti tér Történelmi emlékhely Mosonmagyaróvár, a határőrlaktanya előtti tér

Az 1956-os forradalom egyik legvéresebb eseményére Mosonmagyaróváron került sor. Október 26-án diákok tüntetést szerveztek, amelyhez a városlakók, elsősorban az üzemi munkások csatlakoztak. A tüntetők a határőrlaktanya elé vonultak, hogy maguk mellé állítsák a katonákat, de a tömeget sortűz fogadta. Az áldozatok száma meghaladta az ötvenet.

Diósgyőri vár Történelmi emlékhely Diósgyőri vár

A négytornyú gótikus vár a középkori lovagi kultúra magyarországi szimbóluma, virágkora I. (Nagy) Lajos uralkodásának idejére esett. A „lovagkirály” 1381-ben itt erősítette meg a torinói békét, amelyben Velence elismerte, hogy Dalmácia a magyar uralkodó fennhatósága alá tartozik. A vár az Anjou uralkodók idejétől 1526-ig királynéi birtok volt.

Mezőtúr, református kollégium és könyvtára Történelmi emlékhely Mezőtúr, református kollégium és könyvtára

A kollégiumot, a Tiszántúl fontos kálvinista központját Wittenbergben tanult prédikátorok alapították 1530-ban. Muzeális értékű könyvtára mintegy 16 ezer kötetből áll. A kollégiumban tanult a magyar szellemi élet számos kiemelkedő alakja, többek között Szép Ernő író, Tamkó Sirató Károly költő és Várkonyi Zoltán filmrendező.

Máriapócs, kegytemplom és bazilita monostor Történelmi emlékhely Máriapócs, kegytemplom és bazilita monostor

A legfontosabb magyarországi zarándokhelyek egyike. A hagyomány szerint 1696-ban az itt található Mária-kép könnyezni kezdett, innen ered nemzetközi kultusza. A 18. században barokk stílusban épült görög katolikus rendház az egyetlen magyarországi bazilita monostor. Máriapócsot 1991-ben II. János Pál pápa is felkereste.

Kőszegi vár Történelmi emlékhely Kőszegi vár

I. Szulejmán Bécs ellen indított hadjárata 1532 augusztusában érte el Kőszeget. A várat Jurisics Miklós védte a sokszoros török túlerővel szemben. A védőknek csak töredéke tartozott a katonáskodó rétegekhez, Kőszeg ennek ellenére nem került török kézre. A városban a 11 órai harangszó emlékeztet a sikeres ellenállásra.

Komáromi erődrendszer Történelmi emlékhely Komáromi erődrendszer

Az 1848–49-es szabadságharc alatti magyar katonai ellenállás szimbóluma Komárom Duna-parti erődrendszere. A komáromi csaták a jobb parton, az ekkor még épülő erődök közelében zajlottak. A világosi fegyverletételt követően Klapka György vezetésével a védők 1849. szeptember végéig kitartottak, de szabad elvonulás fejében október elején átadták...

Keszthely, Festetics-kastély és Georgikon Történelmi emlékhely Keszthely, Festetics-kastély és Georgikon

A kastély építését – a család növekvő rangjának kifejezéseként – a Festeticsek vagyonát jelentős részben gyarapító Festetics Kristóf kezdte el 1745-ben. A mezőváros Keszthely ekkoriban kezdett családi birtokközponttá válni. A 18. században is többször átalakították, majd az 1883 és 1887 közötti nagyszabású átépítés során nyerte el mai...

Kehidakustány, Deák-kúria Történelmi emlékhely Kehidakustány, Deák-kúria

Az 1740-es években épült kúriában élt 1808-tól 1854-ig Deák Ferenc, az első felelős magyar kormány igazságügy-minisztere, az 1867-es kiegyezés szimbolikus alakja. A magyar nemzeti emlékezetben „a haza bölcseként” híressé vált Deák évtizedeken keresztül otthonaként tekintett a kúriára, ahol többször fogadta a korszak szellemi életének...

Jászberény, jászkun kerületi székház Történelmi emlékhely Jászberény, jászkun kerületi székház

A jászok és kunok a 18. század közepén váltották meg az 1514-es Dózsa-parasztháború után elveszített kiváltságaikat. A Jászkun kerület előzményei a kun és jász székek voltak. A vármegyei fennhatóságtól független, közvetlenül a királyi hatalom alá tartozó jászkun kerületek különállása 1876-ban közigazgatási átszervezés következtében...

Hajdúböszörmény, hajdúkerületi székház Történelmi emlékhely Hajdúböszörmény, hajdúkerületi székház

A kerületi székház a hajdúvárosok egykori önállóságát jelképezi. A marhahajcsárokból lett katonáskodó réteg helyzetét 1605-ben a korponai oklevél rendezte, amelyben Bocskai István közel tízezer hajdút emelt a kiváltságosok közé. A Hajdúkerület önállósága 1876-ban közigazgatási átszervezés következtében szűnt meg.

Gyulai vár és honvédtiszti emlékhely Történelmi emlékhely Gyulai vár és honvédtiszti emlékhely

A gótikus téglavár-építészet szép példája. 1566-ban török kézre került, a keresztény seregek 1695-ben foglalták vissza. A Rákóczi-szabadságharc után elvesztette hadászati jelentőségét. A hátsó homlokzata előtt álló emlékhely az 1849-ben lefegyverzett magyar honvédtisztekre, köztük a későbbi vértanúkra emlékeztet, akiket innen vittek az...

Győri vár megmaradt része Történelmi emlékhely Győri vár megmaradt része

A győri vár a török háborúk idején vált a kereszténység védőbástyájává. A 16. században itáliai mesterek tervei szerint a kor legmodernebb technikájával építették át. A vár a Rákóczi-szabadságharc, majd a francia háborúk alatt kapott újra stratégiai jelentőséget. A napóleoni csapatok kivonulásuk során, 1809-ben felrobbantották, ezért ma...

Gödöllő, Grassalkovich-kastély Történelmi emlékhely Gödöllő, Grassalkovich-kastély

A Ferenc József és Erzsébet királyné, később Horthy Miklós nyaralóhelyeként híressé vált gödöllői barokk kastélyt Grassalkovich Antal építtette a 18. század közepén. A gróf itt fogadta 1751-ben Mária Teréziát. A Grassalkovichok fi i kihalását követően az épület többször gazdát cserélt, a magyar állam 1867-ben vásárolta meg királyi...

Fertőd, Esterházy-kastély Történelmi emlékhely Fertőd, Esterházy-kastély

A főúri kultúrapártolás nagy alakja, Esterházy „Fényes” Miklós franciaországi látogatása után döntött a „magyar Versália” megépítéséről, amelynek tervezésében maga is részt vett. A herceg a 18. század második felében európai viszonylatban is jelentős gyűjteményt és kulturális központot hozott létre Eszterházán, ahol többek között...

Drégely vára Történelmi emlékhely Drégely vára

A 16. századi török háborúk és a magyar hőskultusz egyik szimbolikus helyszíne. Ali budai pasa 1552-ben 12 ezer fős sereggel ostromolta Drégelyt. Szondi György másfélszáz katonájával négy napon keresztül tartotta a várat, de az utolsó rohamban valamennyi védő elesett. Szondi alakját a 19. század irodalmi művei tették a nemzeti emlékezet részévé.

Csurgó, a református kollégium és nagykönyvtár Történelmi emlékhely Csurgó, a református kollégium és nagykönyvtár

A református gimnáziumot a 18. század végén alapította gróf Festetics György. Az intézmény megszervezését a népi felvilágosodás kiemelkedő alakja, Nagyváthy János irányította. A nagykönyvtár gyűjteményének alapjait is ebben az időben vetették meg. Rövid ideig a kollégium tanára volt Csokonai Vitéz Mihály, aki azt jövendölte, hogy Somogy „Új...

Cegléd, Huszárlaktanya Történelmi emlékhely Cegléd, Huszárlaktanya

A Kárpát-medence legnagyobb hadifogolytáborát 1944 novemberében hozták létre a szovjetek a fontos vasúti csomópontnak számító Cegléden. A lágerben mintegy 200 ezren fordultak meg, fogságba esett katonák és elhurcolt civilek egyaránt. Közülük legalább ötezren vesztették életüket az embertelen körülmények és a kegyetlen bánásmód következtében.

Trefort-kert Történelmi emlékhely Trefort-kert

A Trefort-kert az újkori magyar felsőoktatás egyik legfontosabb helyszíne, nevét az egyetemi kampusz létrehozását támogató Trefort Ágoston kultuszminiszter után kapta. A kert az ekkor még egy karon folyó bölcsész és természettudományi, valamint kis részben az orvosi és állatorvosi képzésnek adott helyet, négy évtizeden át a Műegyetem is itt működött.

Szilágyi Dezső téri református templom Történelmi emlékhely Szilágyi Dezső téri református templom

Az első budai református templomot 1896-ban avatták fel, tervezője a magyarországi protestáns templomépítészet kiemelkedő alakja, Pecz Samu volt. A neogótikus stílusú templom építését az ország egész református társadalma támogatta. Itt kötött házasságot 1915-ben a költő Ady Endre és múzsája, Csinszka.

Műegyetem Történelmi emlékhely Műegyetem

Elődintézménye, a 18. századi Institutum Geometrico-Hydrotechnicum révén a hazai műszaki felsőoktatás bölcsője. Az egyetem történeti kampuszán 1956. október 22-én tartott hallgatói nagygyűlés hatására kaptak szélesebb nyilvánosságot a politikai berendezkedéssel szembeni követelések. Az innen induló tüntetés lett a forradalom fővárosi nyitánya...

Magyar Tudományos Akadémia Történelmi emlékhely Magyar Tudományos Akadémia

A „magyar tudós társaság” létrehozásának gondolata már a 18. század végén felvetődött. Gróf Széchenyi István 1825-ben az országgyűlésen birtokainak egyévi jövedelmét ajánlotta fel megalapítására. A magyar nyelv, a „tudományok és művészetek minden nemében leendő kiművelésére” létrehozott intézmény a 19. századi magyar...

Ludovika Akadémia Történelmi emlékhely Ludovika Akadémia

Az „1808. évi VII. törvénycikk a katonai Ludovika-akadémiáról” teremtette meg az önálló magyar tisztképzés lehetőségét. A Pollack Mihály tervei alapján 1830 és 1836 között elkészült klasszicista stílusú épület 1872-től szolgált a magyar honvédtisztképzés színteréül. 1945 után az épület otthont adott tisztképző, illetve felsőoktatási...

Kálvin téri református templom és Ráday Gyűjtemény Történelmi emlékhely Kálvin téri református templom és Ráday Gyűjtemény

A pesti református gyülekezet első temploma 1830-ra épült fel, kriptájában nyugszik többek között a reformkori politikus Fáy András. A Ráday Gyűjtemény alapja Ráday Gedeon reprezentatív magánkönyvtára és a család levéltára. A Ráday utcai gyűjtemény Benda Kálmán munkája nyomán vált tudományos műhellyé.

Hősök temploma és Hősök sírkertje Történelmi emlékhely Hősök temploma és Hősök sírkertje

Az 1931-ben épült templom az első világháborúban elhunyt zsidó katonáknak állít emléket. Az épület 1944 végén része lett a pesti gettónak, amelybe a hatóságok hetvenezer embert zsúfoltak. Az embertelen körülmények és a gyilkosságok áldozatait a templom kertjébe, tömegsírokba temették, ezzel a sírkert a magyarországi holokauszt legfontosabb...

Eötvös József Collegium Történelmi emlékhely Eötvös József Collegium

Az intézményt az École Normale Supérieure mintájára Eötvös Loránd fizikus, rektor és miniszter alapította 1895-ben, ma az ELTE szakkollégiumaként működik. A Collegium 1910-ben átadott épületét Alpár Ignác tervezte. Alapítása óta a „tudóstanárok” képzésére, a magyar szellemi élet utánpótlására hivatott. Számos kiváló tudós tanult falai...

Corvin köz Történelmi emlékhely Corvin köz

A Corvin köz az 1956-os forradalom és szabadságharc emblematikus helyszíne, a sztálinista diktatúra és a szovjet megszállás ellen folytatott fegyveres felkelés egyik fővárosi központja. A többszörös túlerőben lévő szovjet csapatokkal vívott harcok során sok felkelő„pesti srác” áldozta itt életét a magyar szabadságért.

Batthyány-örökmécses Történelmi emlékhely Batthyány-örökmécses

A tér helyén egykor a 18. században emelt Újépület, az 1848–49-es szabadságharc utáni megtorlást szimbolizáló kaszárnya állt. Ennek udvarán végezték ki 1849. október 6-án gróf Batthyány Lajost, Magyarország első miniszterelnökét. A politikai és történelmi megemlékezések helyszíneként is szolgáló örökmécsest 1926-ban avatták fel.

Andrássy út 60. Történelmi emlékhely Andrássy út 60.

A politikai terror szimbóluma, ahol a nyilas és a kommunista diktatúra idején sokakat tartottak fogva, kínoztak és gyilkoltak meg. Az épület az 1930-as évek végétől a nyilasok gyűléseinek színhelye, majd Hűség Háza néven pártjuk központja volt. A kommunista vezetésű politikai rendőrség 1945-ben vette birtokba, később az ÁVO, majd az ÁVH...

Balassagyarmat, Vármegyeháza Történelmi emlékhely Balassagyarmat, Vármegyeháza

Balassagyarmat 1950-ig Nógrád vármegye székhelye volt, így az épület a város egykori közigazgatási szerepének mementója. Itt zajlott 1919. január 27-én az a közalkalmazotti gyűlés, amely a csehszlovák igazgatás kiépítésével szembeni ellenállás szimbolikus eseménye volt. A megszálló csapatok január 29-i kiveréséért a város a Civitas Fortissima...

Pócspetri, a Polgármesteri Hivatal épülete Történelmi emlékhely Pócspetri, a Polgármesteri Hivatal épülete

1948. június 3-án a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Pócspetrin – az egyházi iskolák államosítása elleni tüntetés során – tisztázatlan körülmények között meghalt egy rendőr. Az esetből az akkori hatalom gyilkossági ügyet és koncepciós pert kreált, a helyi plébánost halálra ítélték, a falu lakosságát meghurcolták, az országos sajtóban pedig...

Salgótarján, December 8. tér Történelmi emlékhely Salgótarján, December 8. tér

Az egykori Vásártéren 1956. december 8-án mintegy négyezren tüntettek – békésen – a letartóztatott forradalmárok kiszabadításáért. A karhatalom képviselői, valamint szovjet katonák tüzet nyitottak a fegyver nélküli tömegre. A sortűznek levéltári források szerint 49 halálos áldozata és 80 sebesültje volt. A legújabb kutatások azonban 131 főre...