Rövid leírás
A Városi Színház segédrendezője és karmestere (1924–1930). A Magyar Filmiroda asszisztense (1932–1939); Fejős Pál, Székely István és Vajda László mellett dolgozott. Első forgatókönyve a Szenzáció (1936), első önálló filmje A harapós férj c. vígjáték (1937). A zsidótörvények miatt nem forgathatott (1939–1945). A II. világháború után, az Orient Filmvállalat vezetője (1945–1946). A Fővárosi Operettszínház dramaturgja (1946–1949), a Magyar Filmgyártó Nemzeti Vállalat rendezője (1948–1973). A Színház- és Filmművészeti Főiskola film főtanszakának vezetője és tanára (1950–1973).
Pályája kezdetén avantgárd produkciókkal kísérletezett, később drámai műveket és operákat is rendezett. Igazi sikereket filmrendezőként ért el, 1945 után az egyik legfoglalkoztatottabb filmrendező. A II. világháború után elsőként bemutatott (1945. szept. 22.) magyar játékfilm, A tanítónő rendezője. Életrajzi filmet forgatott Erkelről (1952), Liszt Ferencről (Szerelmi álmok, 1970). Csínom Palkó c. filmjének (1973) forgatása közben halt meg. A tizedes meg a többiek bekerült az ún. Budapesti 12 – a 12 legjobb magyar film – közé. Nevéhez fűződik minden idők legnagyobb magyar filmsikere (9,5 millió néző), a Mágnás Miska.
Ismertebb filmjei: A harapós férj (1937); Torockói menyasszony (1937); Te csak pipálj, Ladányi! (1938); A tanítónő (1945); Mágnás Miska (1948); Janika (1949); Beszterce ostroma (1948; átdolgozva: 1955); Dalolva szép az élet (1950); Különös házasság (1950); Civil a pályán (1951); Erkel (1952); Fel a fejjel (1954); A csodacsatár (1956); Fekete szem éjszakája (J. Dreville-lel, francia–magyar, 1958); Pár lépés a határ (1959); Nem ér a nevem (1961); Esős vasárnap (1962); Hattyúdal (1963); A tizedes meg a többiek (1965); Butaságom története (1965); Tanulmány a nőkről (1967); Fuss, hogy utolérjenek (1972); Harminckét nevem volt (1972); Bob herceg (1972).
(A kép forrása: https://www.mafab.hu/people/marton-keleti-652544.html)