Nemzeti Sírhelyek


Telepy György (Telepi György; Telepianovics György)

Rövid leírás

Telepy György (Telepi György; Telepianovics György)

Tanulmányai befejezése után írnokként dolgozott Szatmáron, majd csatlakozott Megyeri Károly társulatához, ahol festőként és díszítőként is foglalkoztatták (1818–1829); közben a pozsonyi országgyűlési társulatnál is fellépett (1825). A kassai (1829–1833), a budai várszínházi társulat tagja, vezértagja (1833–1837). A Pesti Magyar Színház (= Nemzeti Színház) színésze, festője és „díszítmény-felvigyázója” (1837–1839). Vidéken több vándortársulatnál játszott (1839–1841), majd visszatért Pestre, ismét a Nemzeti Színház művésze (1841–1855). Nyugdíjba vonulása után Diósgyőrött, majd Tibolddarócon községi bíróvá választották.

Színészként elsősorban komikus szerepeket játszott, színészi alakításainál azonban jelentősebb volt a színházakkal kapcsolatos művészi tevékenysége. Színpadokat, díszleteket tervezett – többek között – a Pesti Magyar Színház és a kolozsvári, az aradi, a miskolci és a szabadkai társulat számára. Ő volt az első magyar színházi díszletfestő és színpadépítő, valamint számos látványelemet (pl. ködfátyolképeket) is készített. Festőművészként megfestette a diósgyőri várat (a Miskolci Nemzeti Színház megnyitására, a színház előfüggönyére, 1857-ban). A miskolci Herman Ottó Múzeum őrzi azt a képét, amely Miskolcot ábrázolja az 1878. évi nagy árvíz idején (ez az első, Miskolcot ábrázoló nagy olajfestmény).