A Mohácsi Nemzeti Emlékhely azért érdemelte ki az Év Emlékhelye díjat, mert munkatársai példaértékű módon, komoly szakmai munkával készülnek a jubileumi évre, a mohácsi csata 500. évfordulójára, ami 2026-ban esedékes.
A mohácsi csata 1526. augusztus 29-én zajlott, amikor I. Szulejmán oszmán serege döntő vereséget mért II. Lajos magyar király hadára. A csatában mintegy húszezer magyar katona és számos főnemes, valamint maga a király is elesett. A vereség súlyos következményekkel járt: Magyarország politikailag meggyengült, majd 1541 után három részre szakadt.
Mohács a magyar nemzeti emlékezet egyik legfontosabb tragikus szimbóluma lett. A „mohácsi vész” a belső megosztottság, az ország hanyatlása és a középkori Magyar Királyság bukásának jelképe. A 18–19. századtól a nemzeti identitás központi elemévé vált, amely egyszerre figyelmeztetett a széthúzás veszélyére és az összefogás szükségességére.
A csata emlékezetét történészi viták, irodalmi művek és emlékhelyek is formálták. A Mohácsi Történelmi Emlékhelyet 1976-ban nyitották meg a csatatér tömegsírjai mellett. Az emlékpark szobrokkal, kopjafákkal és szimbolikus alkotásokkal idézi fel a nemzeti tragédiát, amely ma is fontos része a magyar történelmi emlékezetnek.