Alkotók:
Páll-Sámson Rita
2012 - 2014 ÉME Mesteriskola XXII. ciklus
2004 - 2011 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – Építészmérnöki Kar Urbanisztika szakirány - okleveles építészmérnök
Fontosabb munkák:
2014 - 2016 Nyugati pályaudvar, Ceglédi váró Kormányablak kialakítása (MG Építész Kft.)
2012 - 2016 Nyugati pályaudvar tetőfelújítás komplex tervezése
2011 - 2014 Teleki téri új piaccsarnok - generál tervezés (RÉV 8)
Páll András István
2012 - 2014 ÉME Mesteriskola XXII. Ciklus
2001 - 2011 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – Építészmérnöki Kar
Tervező szakirány - okleveles építészmérnök
Fontosabb munkák:
2015 - 2018 Szemlőhegy családi ház - átépítés és bővítés (SAGRA)
Wienerberger Építészeti Nívódíj 2019
2015 - 2017 Pitypang Óvoda - új óvodaépület tervezése (SAGRA)
2011 - 2017 Budapest XVIII. kerület, Kossuth tér felújítása (SAGRA)
Budapest Építészeti Nívódíj 2017
2012 Kékkút Családi ház (SAGRA)
2012 Szandaszőlős, Református templom (SAGRA)
„Irodánkat 2017-ben alapítottuk építész házaspárként. Az egyetem elvégzése után jó nevű építészirodákban szereztünk tapasztalatot. Szeretjük a változatos, különböző léptékű feladatokat, nagyléptékű irodaház projektektől kezdve köztéri installációkig számos építészeti projekttel foglalkoztunk alakulásunk óta.
Személyes érintettségünk, hogy András apai nagyapai ágon Erdélyből, Székelyudvarhely mellől, Felsőboldogfalváról származik.
Édesapám gyerekkorában rengeteg nyarat töltött az erdélyi rokonainknál, és kisgyermek koromban mi is sokszor látogattuk meg családunk elszakított ágát. Sajnos az évtizedek során a családi kötelék elhalványodott, de így is boldog emlékeket őrzök a határon túl töltött időkről.”
Fontosabb közös munkáink:
2022 Vác Madách Imre Művelődési Központ felújítása és bővítése II. díj
2022 Budapest, I. kerület Szentháromság tér tervpályázat
(Tájépítész tervezőtárs: Urban Concept) III. díj
2021 Budapest, Országos Onkológiai Intézet - Belsőépítészet
(Generál tervező: Artonic Kft.)
2019 Máriaremetei Családi ház
2017 Richter Gedeon Debreceni Közösségi és irodaépülete - Belsőépítészet
(Generál tervező: Artonic Kft.)
2014 ELTE - II. Világháborús Emlékmű - Mesteriskolás pályázat - Pelényi Margittal, Pethő Lászlóval és Vörös Tamással I.díj
2012 „Újratervezés” Ernst múzeum homlokzatháló terve I.díj
2010 Mobil információs pavilon, Öt templom Fesztivál I.díj
2009 Templomtorony a győri Lutherana tömbben III. díj
Részletes bírálat:
A pályamű erős koncepcióval bíró, elmélyült, gondolatébresztő javaslat. A tervezési területen 33 rozsdamentes acél tábla, faldarab (sztélé?) látszólag szabálytalan elrendezésével operáló emlékmű a felhívásban megfogalmazott téma kapcsán több aspektust is érzékenyen tematizál. A szabálytalannak tűnő téri elrendezés mögött valójában egy erős koncepcionális felvetés húzódik, amit a Pályázó egy ábrasorral is megvilágít: az egykoron egy centrumpont köré szabályosan, kör alakban felsorakozott és összezáró falszakaszokat valamiféle centrifugális erő szórja szét, és rendezi el az emlékművet alkotó kimerevített alakzatban. A határon túl nyugvó honfitársaink világban való szétszóratásának - éppen elegendő, azaz sem alul-, sem pedig túlinterpretált - artikulálása ez. A nehéz faltáblákat sem nehéz absztrakt sírkőként azonosítani, legalább szimbolikusan pótolva ennek hiányát a sírral magyar földön nem rendelkező honfitársaink számára.
A feladat egyik kihívása abban áll, hogy a határon túl nyugvók rendkívül heterogén közössége egyfelől univerzális válaszokat kíván az emlékműtől (hiszen az emlékezést nem lehet, nem szabad szűkíteni a származás, kor, felekezet, a távolba kerülést okozó történelmi esemény stb. konkretizálásával), másfelől az imaginárius közösség mögött mégiscsak nevek, sorsok állnak, amit a hozzátartozók, hátramaradottak személyes emlékezése tesz konkréttá. Az emlékműnek tehát egyszerre kell mind az univerzalitásigényt kiszolgálva a kulturális emlékezet rítusainak, mind a személyes emlékezet, gyászmunka elvégzésének helyet biztosítania. A szóban forgó pályamű ezt a kettős feltételt teljesíteni tudja, és ehhez építészeti-tájépítészeti eszközöket is mozgósít: az emlékmű tere ugyanis birtokba vehető, azaz nem csak kívülről szemlélhető az alkotás, hanem teljes egészében bejárható. A befogadás közben a mű egy nem várt dramaturgiát is kínál, mivel az téri elrendezés által szinte tudat alatt sugallt középpont felé sétálva a falszakaszok egyre inkább kitakarják a sírkert látványát (illetve annak mind töredékesebb képét nyújtják), míg a középpontba érve a táblák teljesen körbevesznek bennünket, a sírkert környezete megszűnik egy pillanatra. Még a legközelebb álló faltáblák sem érhetőek el fizikailag, a tömbök váltakozva távolodnak - valamiképp ahhoz hasonlatos módon, ahogyan a határokon túl nyugvó honfitársaink az emlékezésben velünk vannak, de valamiképp örökre elérhetetlenek. Mindez azért fontos, mert mind a személyes gyászban érintett, mind a személyes kötődés híján érkező látogató számára az emlékezetközösséggel való azonosulás olyan gyakorlati aktus, amelynek átéléséhez különböző technikákra van szükség. A bevonódást, az áthangolást, az átélést az emlékmű dramaturgiája szelíd eszközökkel biztosítja, színpadias gesztusoktól, hazug pátosztól, túlzó narratíváktól mentesen.
Az emlékmű a fentiek mellett továbbgondolásra is csábít: az emlékmű-darabok akár külön-külön is örökbefogadhatóak, vagy éppen - szellemi-fizikai elemkészletként tekintve a műre - hasonló faldarabok egyesével is megjelenhetnek határainkon innen és túl, más-más sírkertekben, temetőkben, köztéren. A faltáblákra mindig „befelé” írt, tehát finoman a középpont felé terelő szöveges idézetek kapcsán maga a Pályázó is jelzi, hogy ez nem lezárt kérdés, hanem nyitott, diskurzusra hívó lehetőség.
Az emlékmű építészi-művészi megformálása magas minőségű, igényesen megtervezett és előadott. A matt rozsdamentes acél felületek sajátosan szép, elhomályosult tükörképét adják vissza az évszakokkal változó környezetnek, felfelé tekintve viszont már csak az eget látjuk bennük. Mivel alapvetően kevés eszközzel dolgozik a Pályázó, ezért rendkívül fontosak a részletek: a megvalósítás során ez egyformán feladatot ró a tervezőre és a megbízóra is, nem silányulhat el a minőség, amivel automatikusan csorbulna a pályamű ereje. A látványtervek által sugallt tömbszerűséget, csomópont-nélküliséget meg kell őrizni, és összhangba kell hozni a komoly technikai kérdésekkel (szélteher, hőtágulás, stb.).
A felhívásban megfogalmazott gondolatokra és kritériumokra adott adekvát és érzékeny megoldásért, az elmélyült koncepcióért, a benyújtott munka igényes kidolgozottságáért, és a tervben rejlő további nyitott lehetőségekért a Bíráló Bizottság a pályaművet I. díjban részesítette.