2022. december 2.
Második alkalommal rendezte meg a Nemzeti Örökség Intézete a Nemzeti Emlékezetpedagógiai Konferenciát.
A Gödöllőn megtartott mai tanácskozás célja az volt, hogy a szeptember 15-től két hónapon keresztül tartó tesztidőszak eredményeit, tanulságait a résztvevő diákok és tanárok, valamint az emlékhelyek képviselőinek tapasztalatai alapján kiértékeljék, és megfogalmazzák a programmal kapcsolatos jövőbeni terveket. A Nemzeti Emlékezetpedagógiai Program célja a történelmi hősöket, példaképeket és sorsfordító eseményeket közelebb vinni a fiatalokhoz úgy, hogy az adott kort kreatívan, élményszerűen mutatják be számukra, újszerű feladatok csoportmunka keretében történő megoldásán keresztül. A most lezárult tesztidőszakban öt magyarországi emlékhelyen közel kétszáz iskola mintegy ötezer diákja vett részt. A kiértékelést szakmai kérdőívek is segítették, a tapasztalatok alapján a program a tanulmányokkal könnyen összeegyeztethető, befogadható, a napi tanulási-tanítási rendszerbe jól illeszthető, segíti az érzelmi bevonódást.
Köszöntőjében Harrach Péter, országgyűlési képviselő, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság (NEKB) elnöke az Alaptörvényt idézve azt hangsúlyozta, hogy a nemzet nem más, mint a múlt, a jelen és a jövő magyarjainak az összessége. Hozzátette, az emlékezetpolitika azt jelenti, hogy emlékezünk a múlt személyeire, helyszíneire és eseményeire. Az emlékezetpedagógia legfontosabb feladata pedig nem más, mint a múlt magyarjait elhozni a jelenbe és továbbadni a jövő generációinak. Mivel a nemzet ez ember egyik legjelentősebb közössége, ezért az emlékezetpedagógia kulcsfontosságú abban, hogy a felnövekvő generációnak is biztos identitást adjunk – tette hozzá az NEKB elnöke.
Kisfaludy László, a Belügyminisztérium köznevelési helyettes államtitkára a program tesztidőszakának lezárásával kapcsolatban leszögezte, hogy a két hónap legfontosabb tapasztalata, hogy a program jó, sőt, egy kivételesen jó kezdeményezés, ami kimagasló szakmai nívóval indult el. Hozzátette: fontos, hogy a rövidtávú célok, vagyis a tanulmányok elmélyítésének figyelembe vétele közben soha ne veszítsük el szem elől a horizontot, a legfontosabb célt, a nemzeti identitás erősítését.
Témafelvezető előadásában Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója rámutatott, hogy a most lezárult tesztprogram megkerülhetetlen volt, hiszen fontos annak a megismerése, hogy a Nemzeti Emlékezetpedagógiai Program hogyan működik a gyakorlatban. A program ugyanis nem csak a tanulóknak jelent fontos kapaszkodót, hanem a pedagógusoknak is, hiszen a kísérők egy módszertani kézikönyvet kapnak a helyszínek utólagos feldolgozásához. Az eredmények és tapasztalatok értékelését követően pedig a Nemzeti Örökség Intézetének a végső célja, hogy a kormány támogatásával minden középiskolás eljusson legalább egyszer egy emlékhelyre a tanulmányai során. Fontos cél továbbá, hogy az emlékhelyek meglátogatása ne csak egy egyszerű kirándulás legyen, hanem iskolai keretek között előkészített, aktív tanulási folyamat, sokféle kreatív és újszerű módszerrel kiegészítve, amelyek segítségével élményszerű tanulással, csoportmunkában történő feldolgozás segítségével teljes érzelmi bevonódás érhető el a fiataloknál.
A program első két hónapos tesztszakaszában öt nemzeti és történelmi emlékhelyet – a Kossuth teret, az esztergomi Várhegyet és Vízivárost; a Mohácsi Nemzeti Emlékhelyet, a Gödöllői Királyi Kastélyt, valamint a komáromi erődrendszert – kereshettek fel a diákok. A három pillérre – iskolai felkészülés, helyszíni és tantermi utófeldolgozás – épülő módszertant a Történelemoktatók Szakmai Egyesülete dolgozta ki. A szeptember 15-től november 15-ig tartó tesztidőszakra a Klebelsberg Központ, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, és a történelmi egyházak fenntartásában működő iskolák vettek részt. A Nemzeti Örökség Intézete, a Belügyminisztérium Köznevelési Államtitkársága, a Klebelsberg Központ, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, valamint a Történelemoktatók Szakmai Egyesülete együttműködésével megvalósuló Nemzeti Emlékezetpedagógiai Program célja, hogy a megújult Nemzeti Alaptantervben foglaltak szerint erősítsék a tanulók nemzeti identitását olyan helyszínek felkeresésével, amelyek a magyar történelem szempontjából meghatározó események színterei voltak.