2023. május 3.
A 110 éve elhunyt építészre, Kallina Mórra emlékezett a Nemzeti Örökség Intézete az építész Fiumei úti sírkertben található sírjánál.
A mai megemlékezésre megújult síremléket Kallina Mór veje, Árkay Aladár alkotta, a sírkövön pedig az a magyaros-szecessziós stílus fedezhető fel, amely az építészetére is jellemző volt. Az építész nyughelye 2001 óta a Nemzeti Sírkert részeként védett.
A mai megemlékezésen Sikota Krisztina, a Várkapitányság turisztikai, kulturális és kommunikációs vezérigazgató-helyettese kiemelte, hogy Kallina Mór nagyszerű alkotásai közül az elmúlt években több is megújult: 2018-ban megtörtént a Budai Vigadó teljes körű rekonstrukciója, az átfogó műemléki felújításon átesett Rumbach Sebestyén utcai zsinagógát 2021 nyarán adták át. Hozzátette: Kallina Mór ránk hagyott, épített örökségének megújítása a Várkapitányság által irányított Nemzeti Hauszmann Programnak köszönhetően hamarosan újabb fontos állomáshoz érkezhet. A volt Honvéd Főparancsnokság épülete mára visszanyerte eredeti alakját: visszaépült a hiányzó két emeleti szint, és tavaly év végén helyére került a díszes kupolaszerkezet is. A rekonstrukció során megidézik Kallina másik épületét, az egykori Honvédelmi Minisztériumot is, melynek homlokzati elemei a főparancsnokság Szent György tér felőli oldalán jelennek meg. „Hisszük, hogy az épület rekonstrukciójával, ahogy e síremlék újjáépítői, a magunk módján mi is méltó és immár örök emléket állíthatunk Kallina Mór alakjának.” – zárta beszédét Sikota Krisztina.
Móczár Gábor, a NÖRI főigazgatója arra mutatott rá, hogy a Nemzeti Örökség Intézete számára fontos a mostani évforduló, hiszen Kallina Mór a 21 nemzeti emlékhely közül az egyik legfontosabb helyszínen, a Budai Várban alkotott jelentős épületeket. Hozzátette: A Fiumei úti sírkertben közel hatvan építész nyugszik, közülük sokaknak egy-egy kiemelkedő alkotása ma már elválaszthatatlan része Budapestnek, mert a főváros szimbólumává vált. „Mi, a Nemzeti Örökség Intézetében azon dolgozunk, hogy a Fiumei úti sírkertben nyugvó nagy elődeink – köztük építészeink emléke és emlékük megőrzése az elkövetkező nemzedéknek is ugyanilyen egyértelműek legyenek. Nem véletlenül tartjuk úgy, hogy a Fiumei Úti Sírkert Nemzeti Emlékhely több mint temető, amely nagy korszakaink, voltaképp a modernkori Magyarország történetének lenyomata.” – zárta beszédét a főigazgató.
Salamin Ferenc, a Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti Tagozatának vezetője beszédében arra mutatott rá, hogy amit ma Budapestnek ismerünk, az a kiegyezés és a nagy háború közötti 40-50 évben épült belváros, a Duna és a nagykörút térsége. Az a nagyszámú, jó minőségű épület, amelyben élünk, melyet szeretünk, és a turisták is csodálnak, az eklektika és a historizmus stílusában épült. Hozzátette: bármerre megyünk a belvárosban, szemünkbe ötlik ez a fellendülő korszak, ennek az aranykornak is nevezett időszaknak az épületei, melyek életünket és identitásunkat máig meghatározzák, és ennek a csodának az egyik nagyszerű építésze Kallina Mór volt.
Kallina Mór (1844–1913), a Morvaországban született építész Prágában és Bécsben tanult, majd Otto Wagner bécsi irodájában kezdett dolgozni. Budapestre a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga építése kapcsán került, ahol letelepedett és részt vett a rohamosan fejlődő város arculatának kialakításában.