Hírek

A 2001 óta védett síremlék teljes körű rekonstrukcióját a Nemzeti Örökség Intézete a Nemzeti Sírkert éves felújítási keretében, közel egymillió forintból, Magyarország Kormányának támogatásával valósította meg. 

Pataki András, a Kulturális és Innovációs Minisztérium művészetért és közösségi művelődésért felelős helyettes államtitkára beszédében azt hangsúlyozta, hogy a Fiumei úti sírkertben sétálva az ember ráeszmél arra, mennyire velünk él a történelem. Hozzátette: Csiky Gergely darabjait jelenleg is több színházban játsszák, a róla elnevezett színházat pedig a felújítást követően az ő darabjával adták át – Csiky Gergely művészete tehát korántsem múlt el. „Művészetében megtaláljuk azt a fajta szakralitást, ami az emberben megtalálható, és amivel Csiky Gergely is próbálta jobbá tenni környezetét. Nekünk is ezt a küldetést kell átélnünk, megvalósítanunk. A jó példákról azt gondoljuk, hogy történelem, de ez nem így van, ezek a példák velünk élnek, a Fiumei úti sírkertben nyugvó személyek által teremtett értékek tudják a jövőnket meghatározni. Nincs annak a népnek jövője, akinek nincs múltja, és nekünk, magyaroknak, fantasztikus múltunk van” – zárta beszédét a helyettes államtitkár. 

„Életében és halálában a magyar kultúra központi alakja maradt” – kezdte köszöntőjét Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója Csiky Gergely síremlékének helyére utalva a Fiumei úti sírkert művészparcellájának közepén, olyan neves kortársakkal, pályatársakkal körülvéve, mint Reviczky Gyula, Paulay Ede, vagy Szigligeti Ede. „A Nemzeti Örökség Intézetének feltett szándéka, hogy a Fiumei úti sírkert a mai kulturális élet színtere legyen – vont párhuzamot a drámaíró munkássága és az intézet kulturális szerepvállalása között a főigazgató. „Ezért szervezünk Versszínházat, színházat, irodalmi koncerteket, rendkívüli irodalomórákat, tematikus sétákat, és ezért kezdtük el Nemzeti Emlékezetpedagógiai Programunkat, amely kreatív csoportmunkával segíti a középiskolások nemzeti vagy történelmi emlékhelyekre tett látogatásának feldolgozását” – fejtette ki. „A színház volt a világa, a lételeme, ami nélkül nem tudott élni. Mi pedig őrizzük emlékét a róla elnevezett intézményekkel, az azóta is játszott darabjaival, amelyek kiállták az idő próbáját. A mi feladatunk, hogy ezt a világot a következő generációknak is megtartsuk, hogy Csiky Gergely neve ne csak egy kőszínházat jelentsen számukra, hanem konkrét színházi élményeket” – zárta beszédét a főigazgató. 

A Fiumei úti sírkert egyik művészparcellájában található, közel egymillió forintból megújult, Senyei Károly által készített neobarokk díszszarkofág oldalain bronz berakás látható, amely Csiky Gergely domborműves portréját, valamint egy mészkőbe vésett keresztet ábrázol, amely az egyházi szolgálatra utal. Csiky Gergely, a magyar polgári dráma megteremtője papi pályára készült, és felszentelése után jelentős egyházi hivatalokat töltött be, ám az 1870-es évektől egyre nagyobb színpadi sikerei válaszútra késztették. Papi hivatását elhagyva egyre elismertebbé vált az irodalmi életben. Sorra születtek darabjai, melyek közül talán legismertebb a ma is sokat játszott A nagymama. A Kisfaludy Társaság másodtitkára és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt. Fiatal kora óta szívbeteg volt, emellett rengeteget dolgozott, és szenvedélyesen dohányzott. Alig negyvenkilenc évesen, ebéd közben, kezében késsel és villával érte a halál. Ma nevét viseli a kaposvári Csiky Gergely Színház, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház és az aradi Csiky Gergely Főgimnázium.