2022. március 12.
A 16-29 éves fiatalok számára fontos a haza, túlnyomó többségük otthon érzi magát és szereti Magyarországot – ez látszik a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) megbízásából a Nézőpont Intézet által végzett reprezentatív kutatásból.
A nemzeti ünnepek kapcsán a megkérdezett fiatalok több, mint fele válaszolta azt, hogy érdeklik a március 15-i megemlékezések, olyannyira, hogy a többségük részt vett és részt vesz iskolán kívül szervezett megemlékezésen is. Emellett kiderült az is, hogy egyre több az olyan fiatal, aki internetes közvetítés segítségével követné a nemzeti megemlékezéseket abban az esetben, ha személyesen nem tud részt venni.
A nyáron készített felmérés alapján a nemzeti jelképekhez való kötődés tekintetében a zászló és a nemzeti himnusz áll az első helyen, ezeket a fiatalok legalább kétharmada tartja fontosnak. Március 15-én a többségük visel kokárdát, ami leginkább a középiskolásokra, a kistelepülésen élőkre, a felsőfokú végzettségűekre és a megyeszékhelyeken élőkre jellemző. Ugyanakkor kiderült az is, hogy a megkérdezett 16-29 évesek érdeklődnek a történelem és azon belül a nemzeti ünnepek iránt, amelyek közül az augusztus 20. és a március 15. kapcsán szervezett megemlékezések a legnépszerűbbek.
Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója a felmérés kapcsán kiemelte, hogy az eredmény igazolta azokat a tapasztalatokat, amiket a NÖRI által meghirdetett rendkívüli történelemórák során szereztek, miszerint a középiskolások és a felsőoktatásban tanulók érdeklődnek nemzeti történelmünk iránt. „A NÖRI tavaly ezért indította el a Nemzeti Emlékezetpedagógiai Programját, hiszen fontosnak tartjuk, hogy segítsük a fiatalokat abban, hogy az érdeklődésük és kíváncsiságuk megmaradjon a magyar történelem iránt. Ugyanis történelmünk megismerése és megértése eredményezheti az erős nemzeti identitás kialakulását.” – hangsúlyozta a felmérés kapcsán Móczár Gábor, a NÖRI főigazgatója.
A kutatás kapcsán Rácz Zsófia, fiatalokért felelős helyettes államtitkár hangsúlyozta: „A felmérésből egyebek mellett az is kiderült, hogy nemzeti ünnepeken szervezett megemlékezéseket mi, fiatalok ma már szívesen követnénk akár inkább az online térben is. 55 százalékunk Youtube-, 52 százalékunk pedig Facebook-tartalmak útján „venne részt” ezeken az eseményeken, míg csupán 42 százalékunk olvasna róluk hagyományosabb formában. Törekednünk kell tehát arra a jövőben, hogy nemzeti összetartozásunkat kifejező ünnepeinket a 21. század követelményeihez jobban igazodva, online is elérhetővé tegyük, vagyis abban a térben is szélesebb utat nyissunk a történelem és a nemzeti ünnepek iránti érdeklődésnek, amelyet a fiatalok oly fontos kommunikációs csatornának tartanak.”
Székely Levente, az Ifjúságkutató Intézet vezetője a felmérés kapcsán megjegyezte, hogy az utóbbi évtizedben a magyar identitás erősödését tapasztalták a fiatalok körében. „A magyarországi fiatalok büszkék a magyarságukra és a magyar hősökre. Leginkább a tudósainkra, akikre 62 százalékuk, a sportolóinkra, akikre 58 százalék, míg a magyar írókra és költőkre minden második 16–29 éves büszke” – tette hozzá.
A nemzeti ünnepekre és a magyar történelem iránti érdeklődésre fókuszáló reprezentatív kutatást a Nézőpont Intézet készítette 2021 júniusában a Nemzeti Örökség Intézete megbízásából a 16-29 évesek körében.