Hírek

Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára a konferencia megnyitója előtt az MTI-nek elmondta: a magyar európai uniós elnökséghez kapcsolódó különleges partnereseményen, amely a Nemzeti Örökség Intézete főszervezésével, a Magyar Nemzeti Múzeum és a kulturális kormányzat támogatásával valósul meg, az Európai Unió 26 országából mintegy 100 város 180 kiemelt sírkertjének a vezetősége találkozik.

A konferencia arról szól, hogyan lehetne ezeket a parkokat, nemzeti emlékhelyeket, sírkerteket minél inkább megnyitni, a városok részévé tenni, bevonzani a látogatókat - tette hozzá Vincze Máté.

A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy a konferenciának nagyobb tétje is van. Felidézte, míg a kommunizmus alatt az volt a jelszó, hogy "a múltat végképp eltörölni", most a Nyugaton, az Egyesült Államokban terjed egy újfajta irányzat, amely azt állítja, hogy nem kell foglalkozni a múlttal, hiszen azt halott fehér emberek írták, és már meghaladta a történelem. "Ez a konferencia arról szól, hogy igenis foglalkozzunk a múltunkkal, azokkal a hősökkel, írókkal, politikusokkal, művészekkel, katona hősökkel, akik a ma kényelmét, a ma szabadságát megteremtették számunkra" - mondta.

Hozzáfűzte: "Nagyon fontos, hogy sírkertjeink ne csak kellemes parkokká váljanak, ne csak vonzó kulturális helyszínekké, hanem olyan emlékezetpolitikai sarokkövekké is, amelyekben megvalósulhat az, amit Magyarország Alaptörvénye is kimond, hogy tulajdonképpen a nemzet a jelen és a múlt összefogása a jövőért".

Lidija Plibersek, az ASCE elnöke megnyitó beszédében kiemelte, hogy a temetők kulturális mérföldkövekként szolgálnak, amelyek megőrzik őseink történetét, és fontos kapcsolatot biztosítanak számunkra történelmünkkel. "Itt találkozik múltunk, jelenünk és jövőnk, emlékeztetve minket arra, hogy kik vagyunk, és irányt mutatva nekünk" - fogalmazott.

A Nemzeti Múzeum Dísztermében rendezett egésznapos konferencia résztvevői Réthelyi Miklósnak, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság tagjának, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága elnökének és Móczár Gábornak, a NÖRI főigazgatójának előadását hallgathatták meg elsőként.

Réthelyi Miklós arra hívta fel a hallgatóság figyelmét, hogy a konferenciának otthont adó Nemzeti Múzeumban a magyar kulturális vagy politikai élet olyan kiválóságait búcsúztatták egykor, mint Jókai Mór, Görgei Artúr, Bem József vagy Klebelsberg Kunó.

A tíztagú Magyar Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottságot bemutatva elmondta, hogy az közvetlenül a Miniszterelnökséghez tartozik, és őt magát kivéve, aki orvosi diplomát szerzett, és egyetemi oktatói, valamint kutatói múlt áll mögötte, a bizottsági tagok mind hivatásos történészek. "A bizottság a szakértő tagok munkája nyomán értékel, és többségi szavazással dönt a nemzeti és történelmi emlékhelyekről, a magyar temetőkben található sírok védettség alá helyezéséről. A döntéseket pedig a magyar országgyűlés fogalmazza meg jogszabályok formájában" - ismertette a testület működésével kapcsolatban.

Az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának elnökeként kiemelte, hogy a szervezet fontos szerepet vállal a kulturális és tudományos örökség megőrzésében és a rájuk való emlékezésben. Kitért rá, hogy az UNESCO 1992-ben indította el A világ emlékezete programját, amelynek keretében a tagországokban fellelhető egyetemes értékkel bíró, ritka és veszélyeztetett, írott vagy audiovizuális dokumentumok, gyűjtemények azonosítása és megőrzése zajlik. "A listán szerepel az anyák megmentője, Semmelweis utasítása a bábáknak a kézmosás kötelező bevezetéséről" - fűzte hozzá.

Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója előadásában a NÖRI munkájáról számolt be. Az intézet a nemzeti múlt és történelmi emlékezet szempontjából olyan szimbolikus jelentőségű helyszínek vagyonkezelője, illetve működtetője, mint a Fiumei Úti Sírkert Nemzeti Emlékhely, a Salgótarján utcai zsidó temető és az Új Köztemető Nemzeti Gyászparkja. A NÖRI készíti elő és hajtja végre a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság döntéseit, és az állam nevében rendelkezési jogot gyakorol a nemzeti sírkert részeként védett sírok felett - ismertette hozzátéve, hogy "a nemzeti sírkert mintegy 700 helyszínen 6300 sírt számlál országszerte", a magyar nemzet kiemelkedő történelmi személyiségeinek, tudósoknak, művészeknek, katonáknak, sportolóknak, alkotóknak és mártíroknak a nyughelyét.

A NÖRI emellett ernyőszervezetként fogja össze a nemzeti és történelmi emlékhelyeket. Az országban jelenleg 21 nemzeti és 64 történelmi emlékhely található - fűzte hozzá.

Hogy minél ismertebbé tegyék az emlékhelyeket, az intézet a kiadványokon és konferenciákon kívül 2014 óta a Magyar Nemzeti Bankkal közösen kiadott emlékérme-sorozattal is népszerűsíti azokat. 2016-ban elindították az Emlékhelyek Napja programjukat, és 2020-ban megalapították az Év Emlékhelye-díjat, 2023-ban pedig az Év Családbarát Emlékhelye-díjat - sorolta a NÖRI főigazgatója.

Móczár Gábor végezetül a Nemzeti Emlékezetpedagógiai Programra hívta fel a figyelmet, amely idén szeptembertől a magyar kormány támogatásával évente csaknem százezer diák számára teszi lehetővé, hogy eljusson egy történelmi vagy nemzeti emlékhelyre.

(MTI)