A megemlékezésen Csepreghy Nándor, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) parlamenti államtitkára kiemelte: ugyan Bródy Sándor halála óta már eltelt száz év, de az író hatása máig eleven, hiszen a szó minden értelmében a saját korán túlmutató, "soknemzedékes" író volt.

"A Bródy-ház sosem halt ki, a szellemi családfa számos ága új és új hajtásokat hozott" - fogalmazott Csepreghy Nándor.

Bródy Sándor a szó szoros és átvitt értelmében is őse volt megannyi írónknak, (…) Bródy ugyanis egyike volt a legelsőknek, előfutára magyar írók és költők hosszú sorának, aki nem érte be az irodalommal, hanem az igazat és a valót akarta ábrázolni - hangsúlyozta az államtitkár.

Hozzátette: az író az elsők között értette meg, hogy mi az írástudók felelőssége a szegénység, a lelki és testi nyomorúság megfigyelésében és szépelgés nélküli ábrázolásában, különösen a kapitalista nagy átalakulás időszakában.

"Egy olyan korban, amikor a polgárság alapvetően kétnyelvű volt, ő magyarul írt és magyarul létezett. Egyike volt a legmagyarabb íróknak, miközben öntudatos zsidó maradt. Személye és munkássága pedig a zsidóság integrációjára, magyarrá válására is példa" - fogalmazott Csepreghy Nándor.

"A Nemzeti Örökség Intézetében fontosnak tartjuk, hogy nagy elődeink, köztük íróink, költőink emléke fennmaradjon, hiszen megismerve életútjukat a következő generációk többek, erősebbek lesznek" - hangsúlyozta Móczár Gábor, a NÖRI főigazgatója.

Elmondta: az elmúlt években a Nemzeti Sírkertet érintő felújítási program részeként - Bródy Sándor síremléke mellett - a NÖRI megújította Komjádi Béla sportvezető, vízilabdázó, edző, a magyar vízilabdasport úttörője, Hajós Alfréd, az első magyar olimpiai bajnok sírját a Kozma utcai izraelita temetőben; valamint Jászai Mari színésznő, illetve Zirzen Janka, a magyar nőnevelés kiemelkedő alakjának síremlékét a Fiumei úti sírkertben.

Ezen kívül megújult Gárdonyi Géza síremléke Egerben és Pollack Mihály síremléke is Tahitótfaluban - tette hozzá a főigazgató.

Bródy Sándor síremlékének rekonstrukciója Magyarország kormányának támogatásával több mint kétmillió forintból valósult meg - emelte ki Móczár Gábor.

Róna Iván, a Budapesti Zsidó Hitközség alelnöke elmondta: Bródy Sándornak már huszonéves korától kezdve az ország első írói között forgott a neve, akinek nagy írói fantáziáját csakis a legfontosabb dolgok izgatták, a nyomor, a szerelem és a halál. "Bródy Sándorra halála századik évfordulója után is büszke lehet minden magyar zsidó" - tette hozzá.

Bródy Sándor (1863-1924) a 19. és 20. század jelentős polgári írója, több lap és folyóirat munkatársa, illetve szerkesztője volt. Szókimondó bátorsága és újszerű modern prózai stílusa révén az új magyar irodalom egyik legjelentősebb úttörő egyéniségének tartották. Művészetében a naturalizmust és a romantikát kívánta ötvözni. Drámáiban feltárta a nincstelenséget és a nyomort, leleplezte a falu hatalmasainak hazug életét, valamint a fiatal értelmiség nyomorát és kiszolgáltatottságát. Így a magyar irodalomban korábban nem ábrázolt szociális konfliktusokat, a polgári életforma bírálatát fogalmazta meg. Írásaiban újszerűnek számított a nagyvárosi téma. Ismert színműveiben a prózájából ismert társadalmi konfliktusokat élezte ki (A dada, A tanítónő, A medikus).

Unokája, Alexander Brody emlékére megalapította a Bródy Sándor-díjat, mellyel 1995 óta a legjelentősebbnek minősített első ötetes prózai teljesítményt jutalmazzák. 2013-ban, születése 150. évfordulója alkalmából az író életét bemutató kiállítást rendeztek a Nemzeti Színházban. Irodalmi hagyatéka 2023-ban Alexander Brody végakaratának megfelelően az egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárba került.