Deák Ferenc emlékezete a jog és a nemzeti felelősség mércéje
2026. január 28.
A Nemzeti Örökség Intézete megemlékezést tartott Deák Ferenc halálának 150. évfordulója alkalmából szerdán, a Fiumei úti sírkertben található Deák-mauzóleumnál. Az eseményen felszólalók "a haza bölcseként" ismert államférfi életművét és a magyar történelmi emlékezetben betöltött szerepét idézték fel.
Tuzson Bence igazságügyi miniszter beszédében azt mondta, Deák Ferenc kivételes képességei, jogi tudása és politikai bölcsessége egybeforrtak a józanság, a kiegyensúlyozottság és a kompromisszumkészség erényeivel. Rendkívüli meggyőző erővel rendelkezett, amely lehetővé tette számára, hogy a nemzet egysége és felemelkedése érdekében közös irányba terelje a közgondolkodást.
A miniszter rámutatott, Deák Ferenc egész életében ugyanazokat az elveket vallotta, következetesen a józanság talaján állt, és a kompromisszumot kereste anélkül, hogy valaha is feladta volna az ország érdekét. Célja a nemzet szolgálata és felemelése volt. A miniszter beszédében párhuzamot vont Deák Ferenc kora és a jelen időszak között. Kiemelte, ma is bizonytalan korszakot élünk, amikor egy konfliktus bármikor eszkalálódhat, és fegyveres összecsapásba torkollhat. Ilyen helyzetekben különösen felértékelődik a józan mérlegelés és az ítélőképesség szerepe. Megfogalmazása szerint Deák Ferenc példája ma is eligazítást ad abban, miként lehet a nemzeti érdekeket képviselve, felelősséggel dönteni.
Tuzson Bence hangsúlyozta, Deák Ferenc szellemiségének – a józanság, a bölcs ítélőképesség és a nemzet iránti felelősség elvének – ma is irányt kell mutatnia. Ezek az értékek segíthetnek abban, hogy Magyarországot távol tartsuk olyan konfliktusoktól, amelyek veszélyeztetnék a nemzet jövőjét. Mint mondta, Deák Ferenc öröksége arra kötelez bennünket, hogy bölcsen tekintsünk a jövőbe, és döntéseinkben mindig a magyarság felemelkedését tartsuk szem előtt.
Prof. Dr. Hermann Róbert történész, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság tagja Deák Ferenc történelmi szerepét és a kiegyezéshez vezető politikai folyamatban betöltött szerepét elemezte. Elmondta, hogy Deák Ferenc döntéseit nem pillanatnyi politikai előnyök, hanem hosszú távú nemzetstratégiai szempontok vezérelték. A történész hangsúlyozta, Deák Ferenc életútja jól példázza, miként lehet elvi szilárdság mellett is alkalmazkodni a történelmi realitásokhoz. Mint fogalmazott, a kiegyezés a nemzet és az összbirodalom érdeke volt, a nemzet fennmaradását szolgáló kompromisszum.
Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója azt mondta, Deák Ferenc nem látványos politikai gesztusokkal, hanem következetes gondolkodásával formálta a magyar történelmet. A Nemzeti Örökség Intézete számára éppen ezért az emlékezés nem pusztán múltidézés, hanem annak végiggondolása is, milyen értékeket tartunk ma is érvényesnek nemzeti nagyjaink hagyatékából. Deák Ferenc öröksége ilyen értelemben élő örökség, amely nemcsak a történelemkönyvekben, hanem a közéleti gondolkodásban is jelen van.
A főigazgató hangsúlyozta, Deák Ferenc halálának 150. évfordulója alkalmat ad arra, hogy életművét ne csupán történelmi teljesítményként, hanem ma is értelmezhető szellemi örökségként idézzük fel. Olyan örökségként, amely a nemzeti függetlenség, a törvényesség és a becsület egységére épül, és amely a jövő számára is irányt mutat.
Az eseményről készült képes beszámoló itt elérhető. Fotók: Nagy Balázs