Hírek

210 éve született Egressy Béni (Galambos Benjámin, 1814–1851) zeneszerző, író, színész, egyik hangzó nemzeti szimbólumunk, a Szózat megzenésítője. A romantikus Franz Schubert magyar megfelelőjére a Fiumei úti sírkertben található síremlékénél emlékezett a Nemzeti Örökség Intézete és az Egressy Béni Református Művészeti Szakgimnázium. A megemlékezéssel egy időben megnyílt a Fiumei úti sírkert 175 éves történetét bemutató kültéri tárlat is. 
 
A megemlékezésen Dr. Kutnyánszky Csaba, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektorhelyettese rámutatott: amikor Egressy életművét az utókor művészi mérlegre helyezi, elsősorban sokoldalúságát kell megemlíteni, benne a zeneszerzőt, színészt, énekest, műfordítót és szabadságharcost tiszteljük. Mindemellett azonban feltétlenül látni kell, hogy elméleti hiányossága ellenére a kortársak közül is kiemelkedett abban, hogy mint zeneszerző, a kortársakhoz tudott szólni, de távlatokban gondolkodó muzsikus volt. Önzetlen, de öntudatos művész volt, maradandó értékeket hagyott maga után. 
 
Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója beszédében arra mutatott rá, hogy Egressy Béni a magyar nemzet központi történelmi sírkertjének első híres halottja volt. Hozzátette: ma nemcsak Egressy Bénire, de a sírkert megnyitásának 175. évfordulójára is emlékezünk. A pesti városvezetés 1847-ben határozta el új temető kialakítását a város akkori szélén, a Kerepesi országút déli oldalán, a mainál jóval nagyobb, 130 hektáros területen. A város új köztemetője hivatalosan 1849. április 1-jén, virágvasárnap nyílt meg. „Régi tervünk válik valóra azzal, hogy a megnyitás évfordulóján „Fiumei anno” címmel kültéri kiállításon mutathatjuk be a sírkert történelmének legfontosabb mérföldköveit. A kiállítás képeit a sírkert olyan helyszínein állítottuk fel, ahol a fotók felidézhetik az adott hely környezetét, hangulatát, az egykori síremlékek látványát.” – tette hozzá a főigazgató. A kiállítás tablói év végéig várják a látogatókat a Fiumei úti sírkert bejáratnál, Ady Endre és Arany János síremlékénél, a Batthyány-, Deák- és Kossuth-mauzóleumoknál, a Kossuth-mauzóleum melletti parcellában, az első világháborús emlékműnél, a Saxlehner család egykori kriptájánál, és Kossuth Lajos első sírhelyénél, ahol ma a Kasselik család nyughelye található.
 
Egressy Béni síremlékét, ami Jánosi András alkotása, és Egressy legismertebb műve, a Szózat dallamának egy részlete jelenik meg rajta, a Nemzeti Örökség Intézete a zeneszerző születésének 210. évfordulójára felújíttatta. A megemlékezésen felszólalt Kovács Zalán László, az Egressy Béni Református Művészeti Szakgimnázium igazgatója és Mudra József ezredes, az MH Vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár parancsnoka is. Az egyházi szolgálatot Bundzik Attila, Egressy Béni szülővárosa református egyházközségének lelkipásztora végezte.