Hírek

A Magyar Batthyány Alapítvány civil szervezetként feladatának tekinti a Batthyány család örökségének ápolását, melybe beletartozik az épített örökségen túl a szellemi, lelki örökség és értékek megismertetése mellett azok átadása a jelen és jövő generáció számára. A 175. évforduló kapcsán létrejött együttműködés szimbolikus, példamutató és egyben jelzés értékű proaktív cselekedet a közös magyar társadalmi értékeket őrző és gyarapító szervezetek között. 

Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója üdvözölte az együttműködést, hiszen - ahogyan fogalmazott: „A Nemzeti Örökség Intézete mindig örömmel áll azok mellé a kezdeményezek mellé, amelyek azonos célt szolgálnak az intézet küldetésével, ami a magyar történelmi és kulturális örökség méltó megőrzése, továbbadása és a tiszteletteljes emlékezet gyakorlása, mert az erős Magyarország záloga a mélyen gyökerező nemzeti identitás. Ebben a szellemben dolgozunk majd az együttműködés kapcsán az elkövetkező években, hogy az 1848-49-es forradalom és szabadságharc örökségét méltóképpen adjuk át a következő generációknak. A Nemzeti Örökség Intézete vállalja, hogy az együttműködés keretében felállítja és felavatja a tavaszi hadjárat két helyszínén, Tápióbicskén és Isaszegen a történelmi emlékhelyeket jelölő sztéléket, feltérképezi a nemzeti sírkert részeként védett 1848/49-es szabadságharcosok sírjait, valamint felméri állapotukat, illetve néhányat, köztük „Mária főhadnagy” síremlékét, fel is újítja. Emellett összeírja és a Nemzeti Névtér adatbázisban rögzíti a Kárpát-medencében található 1848/49-es emlékhelyeket, ide értve a csatatereket, az emlékműveket és az eseményhez köthető egyéb fontosabb helyszíneket. 

A Nemzeti Örökség Intézetében tartott aláírási ünnepségen Batthyány-Schmidt Margit, a Magyar Batthyány Alapítvány elnöke hangsúlyozta:„Egy évforduló mindig ünnepi alkalmat teremt. Batthyany Lajos kormánya megalakulásának és a szabadságharc kitörésének 175. évfordulója azonban nem csak egy család, hanem az egész magyar nemzet ünnepi évfordulója, amire méltó módon készülünk. Közös célkitűzésünk a magyar társadalom fokozott érzékenyítése a hazaszeretetre, a történelem hősein keresztül a női szerepvállalás kiemelésére, a honvédelem jelenkorbéli jelentőségének kihangsúlyozására, a társadalmi párbeszéd megindítására a fiatal generációk országvédő szerepvállalására. Összefogásunk jól szimbolizálja, hogy nehéz időkben túl kell lépni saját magunkon – ez a hozzáállás pedig azonos a Magyar Batthyány Alapítvány hitvallásával, küldetésével és tevékenységével.”

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik legmeghatározóbb eseménye volt, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére. Társadalmi reformjaival a polgári 

átalakulás megindítója, önvédelmi harcával a nemzeti hőstörténet részévé vált, a felek a rendezvénysorozattal ennek a megőrzését és továbbadását vállalják.    

Ezt a gondolatmenetet támasztotta alá Prof. Dr. Hermann Róbert, a Magyar Történelmi Társulat és a Görgey Kör Egyesület elnöke miszerint: „A múlt emlékének ápolása közös kötelességünk és felelősségünk. A Magyar Történelmi Társulat célja 1867. évi megalakulásától kezdve a magyar történelmi emlékezet ébren tartása volt, különös tekintettel az olyan meghatározó sorsfordulókra, mint az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc.” 
A partnerek kétéves együttműködés során tematikus kiállításokkal, sétákkal, sír- és emlékhelyek felújításával, továbbá történelmi témájú színdarab és film bemutatásával teszik életszerűvé a hazai történelem egyik legmeghatározóbb eseményének emlékét. 

Köszöntőjében többek között erre tért ki Albertné Görgey Zsuzsanna, a Magyarok Európában Egyesület elnöke is: „A rendezvénysorozat kapcsán az elődöket és az utódokat is képviselem: értékközvetítő "hídemberként". Nagyszerű lehetőség a 175 éves szabadságharc megemlékezéseinek sora arra, hogy felelevenítsük nemzeti érzelmeinket, hazafiasságunkat és honleányságunkat: kreatív hozzáállásunkat és cselekvési képességeinket megmutathassuk és dokumentálhassuk.” 

Dr. Görög István, a Katonai Emlékpark Pákozd, ügyvezetője a következő mondattal zárta köszöntőjét: „A Katonai Emlékpark a „gyakorlat" színhelye és célunk, hogy teljesítsük Gárdonyi Géza kívánságát, mely a "Mi leszel, kis fiam? című művében így hangzik:
-    Mi leszel, kis fiam?
-    Huszár leszek, apám. Végy kardot és csákót meg egy lovat alám.
-    Vennék is, fiam, mert nincs szebb a világon, Mint a magyar huszár: kardosan, lóháton."

Az Együttműködést aláíró felek értékeink tiszteletét, szűkebb és tágabb környezetünk mellett kultúránk és hazánk iránti felelősségvállalást, a nyitottságot, egymás támogatását, a biztatást és érzékenységet kötelességüknek tekintik átadni a jövő generációjának. Ezt a hitvallást építik be kétéves tematikus rendezvény sorozatukba.

Az ünnepélyes aláírást követően a sajtó képviselői részére a házigazda 1848-49-es tematikájú sétát tartott a Fiumei úti sírkertben, a Batthyány-mauzóleum, Görgei Artúr és a Petőfi család síremlékének felkeresésével.