Az idei konferencia fókuszában az országos emlékhely hálózat közreműködésével szervezett Nemzeti Emlékezetpedagógiai Program (NEP) állt, amely meghatározó szerepet játszik kulturális és történelmi örökségünk jövő generációk felé történő továbbadásában. A konferencia keretében Dr. Deli Gergely, az NKE rektora és Móczár Gábor, a NÖRI főigazgatója ünnepélyesen aláírta a két szervezet közötti emlékezetpedagógiai és tanárképzési fókuszú együttműködési megállapodást.

Dr. Deli Gergely, az NKE rektora köszöntőjében kiemelte: a Ludovika évszázados hagyományával élő példája annak, hogy milyen fontos és nemes feladat értékeinket őrizni, ápolni, és továbbadni a jövő nemzedékeknek. Hozzátette: büszkeséggel tölti el, hogy az egyetem missziójának megvalósításában partnerre találtak a Nemzeti Örökség Intézetében, amelynek az NKE-hez hasonlóan célja a magyarság szellemi örökségének megőrzése és továbbörökítése, valamint a nemzeti emlékezet kultúrájának széles körben történő terjesztése. „Együttműködésünk fontos pillére, hogy az Egyetemünkön tanuló tanárjelöltek részesei lehetnek a Nemzeti Emlékezetpedagógiai Programnak, oktatóink, kutatóink pedig szakértelmükkel hozzájárulnak az intézet emlékezetpedagógiai tárgyú fejlesztéseihez. Ez az összefogás kulcs lehet ahhoz, hogy a magyar kultúrát, történelmünket, hagyományainkat jól ismerő és azt tisztelő pedagógusokat képezzünk, ami a közszolgálat fontos eleme” – mondta beszédében Dr. Deli Gergely.
Dr. Szakály Sándor, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság (NEKB) elnökhelyettese arra mutatott rá, hogy a NEP és az NEKB feladata és célja ugyanaz: megtartani a nemzet emlékezetében azokat a személyeket és eseményeket, akik és amik méltók arra. Hozzátette: egy nemzet akkor marad fenn, ha tiszteli a múltat, hiszen a jelen és a múlt tisztelete nélkül nincs közös jövőnk. Az a nemzeti minimum, hogy miénk a múltunk és a jövők, de csak akkor, ha képesek vagyunk egyetérteni bizonyos dolgokban, például abban, hogy megmaradásunk záloga az, hogy a nemzeti és történelmi emlékhelyeket megismertetjük a jövő generációival - zárta beszédét az elnökhelyettes.

Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója köszöntőjében arra mutatott rá, hogy a történelmi múlt okos gondozása azért is kiemelten fontos, mert az jövőbeni megmaradásunk szilárd alapja lehet. Küldetésének központi eleme a következő generációk megérintése a történelmi helyszínek élményszerű felfedezése által, és ha ez megvalósul a nemzeti és történelmi emlékhelyeken keresztül, akkor bizakodva és büszkén mondhatjuk, hogy jó munkát végeztük. A ma aláírt együttműködéssel kapcsolatban hozzátette: az, hogy a Nemzeti Emlékezetpedagógiai Program filozófiája már a tanárképzésbe beépül, nagy reménnyel vértezi fel a tavaly szeptemberben indult, országos szintű programban együttműködő partnereket. A főigazgató rámutatott arra is, hogy ebben a tanévben közel 120 ezer diák jut majd el valamelyik nemzeti vagy történelmi emlékhelyünkre, és hamarosan a Kormány elé kerül a program következő két évre szóló előterjesztése is. „Bízom abban, hogy a nemzeti identitást erősítő ifjúságnevelés olyan új dimenzióit tudjuk majd bemutatni a mai konferencián, amelyek új megvilágításba helyezik nemcsak az emlékhelyeket, hanem a nemzetpolitikai, oktatási, turisztikai és kulturális szcéna együttműködési lehetőségeit is ” – zárta köszöntőjét a főigazgató.

A köszöntőket követően Dr. Deli Gergely rektor és Móczár Gábor főigazgató aláírta az NKE és a NÖRI közötti együttműködési megállapodást, amelynek eredményeként az NKE Nemeskürty István Tanárképző Kar pedagógiai programjába beépül a Nemzeti Emlékezetpedagógiai Program, és ennek köszönhetően az NKE hallgatói számára elérhetők lesznek az emlékhelyekhez kapcsolódó szakmai tartalmak is.
A délelőtt megtartott konferencián bemutatkozott a 2024-es Év Emlékhelye, a kiskőrösi Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum történelmi emlékhely, valamint az MNM sárospataki Rákóczi Múzeuma mint családbarát emlékhely. A résztvevők előadást hallhattak a Magyar Tudományos Akadémia alapításának bicentenáriumi rendezvényeiről és a Mohácsi Nemzeti Emlékhelynek a 2026. évi 500 éves évfordulója kapcsán várható fejlesztéseiről. A kerekasztal-beszélgetéseken pedig a Nemzeti Emlékezetpedagógiai Program első évének eredményeit mutatták be az emlékhelyek képviselői és a pedagógusképzés képviselői.