„A katona a legszentebb lény minden ember között, mert neki kell elszenvednie a legnagyobb megpróbáltatást, ami csak létezik” – fogalmazott dr. Böröndi Gábor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke hétfő este Budapesten, a Fiumei úti sírkert 52-es hősi parcellájában tartott kegyeleti gyertyagyújtáson, amelyet a halottak napja és a november 4-i nemzeti gyásznap alkalmából rendeztek.

A vezérezredes kiemelte: a katonák, bár mindig hazavárja őket valaki, tisztában vannak azzal, hogy olykor a legnagyobb árat fizetik mások szabadságáért, hiszen gyakran saját életüket adják a haza fegyveres védelméért. Mint fogalmazott, a Magyar Honvédség elhunyt bajtársai mindannyian ennek tudatában vállalták és teljesítették szolgálatukat. „Hőssé azonban csak tetteik és cselekedeteik tehetik őket” – húzta alá.

Böröndi Gábor hangsúlyozta: nemcsak a hősök, hanem a névtelen katonák előtt is fejet kell hajtani, akik az első és második világháborúban, illetve más hadviselések során, vagy egyéb fegyveres konfliktusban vesztették életüket, s akikről családjaik sokáig nem tudták, élnek-e, vagy halnak. „Ők is a mi hőseink, a névtelen katonák, legyenek magyarok, vagy más nemzetiségűek” – emlékeztetett, hozzátéve: a honvédség a hősi példák nyomán dolgozik tovább a haderő megerősítéséért, a katonák megbecsüléséért, valamint a honvédelem ügyének és a hazaszeretet népszerűsítéséért. „Dicsőség a hősöknek, tisztelet és hála mindazoknak, akik életükkel áldoztak a kötelességteljesítés oltárán. Emléküket megőrizzük, áldozatukat sohasem feledjük” – mondta a vezérezredes.

A megemlékezésen a történelmi egyházak katonaegyházi szolgálatának vezetői is imát mondtak. Totha Péter Joel vezető tábori főrabbi felidézte az elhunyt katonák és a zsidó munkaszolgálatosok áldozatát. Mészáros László dandártábornok, protestáns tábori püspök szerint „a hős katona nem önmagáért harcol, hanem azokat védi, akiket szeret.” Mint fogalmazott, a béke nem magától értetődő ajándék, hanem őrzendő kincs. Berta Tibor dandártábornok, katolikus tábori püspök kiemelte: a magyar katonák mellett kötelesség megemlékezni a magyar földben nyugvó idegen katonákról is. „Az emlékezés a feltámadás reményét is hordozza” – utalt a keresztény hit alapvető tanítására, az örök élet és a feltámadás ígéretére.

Az ünnepség végén, a Szózat és a Magyar Takarodó elhangzása után mécseseket gyújtottak a résztvevők. A megemlékezésen mások mellett részt vett Zsiros Tamás MH vezénylő zászlós, a Magyar Honvédség vezénylőzászlósa, Mudra József ezredes, az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár parancsnoka, Horváth Tamás, a Honvédelmi Minisztérium Katonai Örökség Főosztályának vezetője, Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója, a Budapesti Katonai Attasétestület tagjai, valamint a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség célkitűzéseit támogató szervezetek, egyesületek képviselői, továbbá altiszt- és honvédtiszt-jelöltek.

A Fiumei úti sírkert 52-es hősi parcelláját 2004-ben alakították ki, majd 2010-ben bővítették és átalakították. Kezdetben a „hősi halottá” és a „Magyar Honvédség halottjává” nyilvánított katonák nyughelyéül szolgált, az elmúlt tizenöt évben azonban a magyar katonai múlt kiemelkedő alakjai, valamint korábban jeltelen sírokban nyugvó világháborús honvédek is itt kaptak végső nyughelyet.

Fotó: honvedelem.hu 

A teljes cikk itt elérhető.