A szecesszió a 19–20. század fordulójának egyik legmeghatározóbb művészeti irányzata volt, amely Európa-szerte új formanyelvet teremtett az építészetben, az iparművészetben és a képzőművészetben. A historizmus kötöttségeivel szakítva a természet ihlette ornamentika, a hullámzó vonalvezetés, a növényi motívumok és az összművészeti szemlélet vált a korszak meghatározó stílusjegyévé. Magyarországon a szecesszió sajátos nemzeti karakterrel gazdagodott, amelynek kiemelkedő alkotásai ma is meghatározó részei kulturális örökségünknek.

A Fiumei úti sírkert nemcsak Magyarország nemzeti panteonja, hanem a magyar szecessziós építészet és síremlékművészet egyik legjelentősebb szabadtéri gyűjteménye is. A századforduló művészeti törekvései a sírkert számos mauzóleumán, síremlékén és díszítőmotívumán visszaköszönnek, különleges betekintést nyújtva a magyar szecesszió formavilágába és szimbolikájába. A Salgótarjáni utcai zsidó temető pedig nemcsak történeti emlékhely, hanem a korszak építészeti és társadalomtörténeti lenyomata is, ahol a szecessziós sírépítészet a magyarországi zsidó emancipáció és polgárosodás emlékezetével fonódik össze.

A programsorozat részeként a Nemzeti Örökség Intézete olyan vezetett sétákat szervez, amelyek a látogatók számára új nézőpontból mutatják be a két temető művészeti és kultúrtörténeti értékeit. A séták középpontjában a szecesszió építészeti és képzőművészeti öröksége, valamint annak kiemelkedő alkotói állnak.

A „Szecesszió a Fiumei úti sírkertben” című vezetett séta a sírkert különleges sírépítményein, mozaikjain és díszítőmotívumain keresztül idézi meg a századforduló művészetét, amelyek olyan neves művészek, építészek alkotásai, mint Róth Miksa, Körösfői-Kriesch Aladár, Márkus Géza, Maróti Géza vagy Jámbor Lajos. A séta érinti számos, a sírkertben nyugvó művész sírját is, mint a hazai szecesszió atyjának, Lechner Ödönnek nyughelyét, Faragó Géza festő, grafikus, Kozma Lajos és Horti Pál iparművész, Bálint Zoltán építészek sírjait is.

„A Salgótarjáni utcai zsidó temető története” című program a temető építészeti örökségét, történelmi rétegzettségét és a szecessziós síremlékek világát tárja fel, érzékeltetve, miként kapcsolódik össze az emlékezet, a művészet és a közösségi múlt. A vezetett séták így nem csupán művészettörténeti betekintést kínálnak, hanem a városi és kulturális örökség újraértelmezésére is lehetőséget adnak.