2020. február 7.
A Nemzeti Örökség Intézete első alkalommal rendezte meg a nemzeti és történelmi emlékhelyek szakmai konferenciáját tegnap a kápolnásnyéki Halász-kastélyban. A konferencia célja a tudásmegosztás mellett az emlékhelyek közti kommunikáció segítése és a együttműködések előmozdítása volt. Emellett kiemelt hangsúlyt kapott az immár 6 éve elindított Emlékhelyek napja programja is, melyet idén május 9-én szerveznek országszerte az emlékhelyek a nemzeti összetartozás évéhez kapcsolódva.
Öt éve a Nemzeti Örökség Intézete indította el az Emlékhelyek Napja rendezvénysorozatát, és álmodta meg, hogy legyen a nemzeti emlékhelyeknek is ünnepe – fogalmazott Radnainé Fogarasi Katalin, a NÖRI főigazgatója, nem titkolva, hogy az intézet célja, hogy idén legalább 100 ezres látogatói létszámot érjenek el a nemzeti és történelmi emlékhelyeken. – Aki a magyar emlékhelyeket megismeri, Magyarország történelmét is megismeri – fűzte hozzá a főigazgató a konferencia kapcsán.
A konferencia zárszavában L. Simon László, az országgyűlés kulturális bizottságának alelnöke kiemelte: 2011-ben az Országgyűlés elfogadott egy törvényt, létrehozva a Nemzeti Emlékhely és a Történelmi Emlékhely kategóriát. Ezt követően számos olyan fontos létesítmény, műemlék, szellemi központ kapott rangot és költségvetési támogatást, amelyek kiemelkedő jelentőséggel bírnak. Magyarországon ma 17 nemzeti és 52 történelmi emlékhely található.
A konferencián 26 emlékhely közel 70 képviselője előtt bemutatták többek között a Pákozdi Katonai Emlékparkot, a mohácsi emlékhely előkészületeit a közelgő 500 éves évfordulóra, valamint a Székesfehérváron évek óra nagy sikerrel bemutatásra kerülő óriássakk koncepcióját is.