Parcella követ avattak a Sopronkőhidai rabtemetőnél
kisalfold.hu 2026. február 24.
2022-ben a váci és a márianosztrai rabtemetővel együtt nemzeti emlékhellyé nyilvánították a sopronkőhidai “301-es parcellát”. Parcella követ avattak, amely az idelátogatóknak azt jelzi, hogy a hely egy nemzeti emlékhely, az információs tábla pedig azt hirdeti, hogy ebben a temetőben a nemzeti sírkert részeként védett sírok találhatóak.
A Sopronkőhida-Jánostelep melletti régi rabtemetőben található az az emlékhely, amelyet az 1956-os forradalom nyolc, Győrben kivégzett résztvevője: Czifrik Lajos, Földes Gábor, Gulyás Lajos, Kiss Antal, Tihanyi Árpád, Török István, Weintrager László, Zsigmond Endre, valamint Szigethy Attila, a Dunántúli Nemzeti Tanács egykori elnöke emlékére emeltek. Most egy parcella követ helyeztek a temető bejáratánál, amely több jelentéssel is bír.
A felavatott parcella követ örök momentónak szánták
A nemzeti emlékhelyet jelölő és a nemzeti sírkertbe sorolt sírokra emlékeztető parcella követ avatott a kommunizmus áldozatainak emléknapjához kötődően hétfőn a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) a Sopronkőhidai Rabtemetőnél.
A felavatott parcellakő, az úgynevezett okos parcellakő a NÖRI által országszerte elhelyezett, immár több mint negyven parcellakő sorába tartozik és azt jelöli, hogy a rabtemetőben a nemzeti sírkert részeként védett sír található.
A Nemzeti Örökség Intézet kulturális igazgatója Dr. Ringert Csaba köszöntötte az egybegyűlteket. Kiemelte: Itt nem csak embereket zártak el, hanem az igazságot is. Nem csak a szabadságot vették el tőlük, hanem a jövőt, a reményt, az emberi méltóságukat is.
- Ma, a kommunizmus áldozatainak emléknapján, nemzeti emlékhelyet jelölő parcellakövet avatunk. Egy követ, amely nem emel fölébe semmit a történelemnek, de megjelöl egy pontot, amely mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Jelenlétével figyelmeztet. Azt mondja, itt valami történt. Valami, aminek következményei voltak, és aminek tanulságai vannak -hangsúlyozta. A parcellakő és a rabtemető is emlékeztet mindenkit, hová vezet, ha egy rendszer elhiszi, hogy mindent megtehet. Mint mondta: ez a rendszer elbukott, nem a fegyverek miatt, hanem mert az emberi méltóság a szabadság iránti vágy végül erősebbnek bizonyult.
A mai napon egy több évtizedes adósságot törlesztettünk a múltunknak és a diktatúrák azon áldozatainak, akik ebben a rabtemetőben nyugszanak. Sőt, nem csak nekik, hanem mindazoknak, a több százaknak, ezreknek is, akiket az útszéli árkokban nem azonosítható, de a kőhidai fegyházhoz közel földeltek el - kezdte köszöntőjét Dr. Bank Barbara történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagja.
Kiemelte, hogy a rabtemető és a parcellakő elhelyezése igazi közösségi összefogás eredménye, melyben a Nemzeti Örökség Intézet munkatársai mellett, a Soproni Fegyház és Börtön Parancsnoka, a Büntetés Végrehajtás Országos Parancsnoksága, Dr. Susai Éva igazságügyi antropológus asszony és Sopron megyei jogú város vezetése is kivette a részét.
- Egy olyan helyen állunk, ahol nem a történelemkönyvek lapjain, hanem a föld alatt, néma sírokban őrizzük az emlékezetünket. Egy helyen, ahol sokáig nem voltak nevek, nem voltak sírkövek, nem voltak virágok, csak a felejtés csendje. Ez a temető a 19. század végétől a fegyházban elhunyt rabok nyughelye volt. Ám a 20. század tragédiái olyan sorsokat hoztak ide, amelyek túlmutatnak egy börtön falain. A börtönben haltak meg a nyilas diktatúra áldozatai, majd ide kerültek a háború utáni megtorlások elszenvedői. Itt lettek elhantolva az 1956-os forradalom és szabadságharc kivégzett hősei, titokban, jelöletlen sírokba temetve. Ez a hely a diktatúrák közös lenyomata - mondta el Sopron város polgármestere dr. Farkas Ciprián.
Kiemelte: Sopron mindig a hűség és a szabadság városa volt. Olyan város, amely a történelme során újra és újra kiált értékei mellett, amikor a történelem próbára tette a közösségünket. A rabtemető azoknak állít emléket, akik szintén hűek maradtak a hazához, a hitükhöz, a lelkiismeretükhöz és ezért életükkel fizettek.
- A parcellakő megszentelése után a sopronkőhidai rabtemető már nem a felejtés helye lesz, hanem az emlékezésé. Nem a csendé, hanem a kimondott igazságé, a méltóságé. Hajtsunk fejet azok előtt, akik itt nyugszanak. Legyen egyben ez a hely, nem csupán a múlt fájdalmának őrzője, hanem a jövő figyelmeztetése is. Mert egy közösség addig él igazán, amíg emlékezik - zárta köszöntőjét a polgármester.
A parcellakövet Szántó Attila diakónus, a Veszprém Vármegyei Büntetés-végrehajtási Intézet börtönlelkésze szentelte fel, majd a megjelentek elhelyezték az emlékezés virágait.
A városvezetés részéről dr. Farkas Ciprián mellett, dr. Simon istván alpolgármester is részt vett a megemlékezésen, ahogy Dr. Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Iroda helyettes államtitkára, dr. Magas Lászó, a Páneurópai Piknik '89 alapítvány elnöke, Sopron város díszpolgára, Szabó György a Szigeti Attila Alapítvány elnöke, Porubszky Szabolcs büntetés-végrehajtási ezredes, a Sopronkőhidai Fegyház és Börtön parancsnoka és Dr. Susa Éva igazságügyi antropológus, illetve a Soproni Egyetem oktatói, diákjai.
A kisalfold.hu írása és képgalériája az alábbi linken megtekinthető.