A miniszterelnök-helyettes a nemzeti megmaradás szempontjából kiemelkedő jelentőségűnek nevezte a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) által kezdeményezett programot, amely nemzeti identitást ad és az emlékezet kultúráját építi fel. A történelemtudás szempontjából is rendkívül fontos, hiszen egészen más, ha valaki helyszínen éli át azt, amit megtanul - hangsúlyozta Semjén Zsolt.

Ismertette: az előző tanévben a tervezett nyolcvanezer helyett 134 ezer diákot sikerült elérni, 7400 iskolai csoporttal, 47 emlékhelyen.

A mostani tanévben újdonság, hogy immár 52 nemzeti és történelmi emlékhelyre lehet ellátogatni, bevonják a programba a szakképzést és határon túli helyszínekkel is kibővül a program.

Kitért arra is, hogy rendkívül pozitív volt a pedagógusok és a diákok visszajelzése a programról, ötfokú skálán 4,4 - 4,7 között értékelték.

Kiemelte, hogy egy létszámában kis ország számára - főleg Európa közepén - mindennapos küzdelem a megmaradás, amiért minden generációnak meg kell küzdenie. Az, hogy eltűnjön Dosztojevszkij, Shakespeare vagy Goethe nyelve nem reális veszély, de az igen, hogy Arany János és Ady Endre nyelve eltűnjön. Ezért a megmaradás mindennapi küldetésünk.

A megmaradásunkhoz minden egyes generációban el kell ültetni, hogy veszélyeztetve vagyunk a létünkben és azt is, hogy egy zseniális nyelv, egy fantasztikus kultúra és egy heroikus történelem örökösei vagyunk, és ha mi nem őrizzük meg, akkor ezt rajtunk kívül senki nem fogja megtenni. Egy létszámában kis nemzetnek akkor van esélye a megmaradásra, ha minden tagjában benne él a tudat és büszkeség, hogy érdemes ehhez a nemzethez tartozni és az egész emlékezetpedagógia ezért van - hangsúlyozta Semjén Zsolt.

Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár kiemelte: az elmúlt időszakban - főként a múzeumi területen - olyan innovációk születtek, amelyek első lépései között szerepelt a múzeumpedagógia bevezetése. Ennek kiteljesedése ez a program - húzta alá, jelezve: az elkövetkező időszakban további helyszínek bevonását tervezik.

Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár arról beszélt, hogy Nyugat-Európa számos országában a történelem oktatása visszaszorulóban van. A magyar kormány más utat jár, a nemzeti alaptanterv továbbra is markáns tárgyként kezeli a történelmet - hangsúlyozta, hozzátéve: a nemzet múltjának ismerete olyan sarokkő és identitást képző elem, ami feladata a magyar köznevelésnek. A program nagyban hozzájárulhat a történelemoktatás hatékonyságához - jelezte.

Harrach Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke arról beszélt, a testület feladata, hogy felkutassa és megnevezze a hazai emlékhelyeket, amelyeket aztán a NÖRI gondoz, de rendkívül fontos a helyiek közreműködése is. A gyerekek szempontjából az élményszerűséget emelte ki és megköszönte a NÖRI kezdeményezését.

Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója köszönetét fejezte ki a kormányzati támogatásért és rámutatott: történelemtudatot és nemzeti identitást nem lehet teljes egészében örökölni, ahhoz, hogy ez a sajátunk legyen, át kell élnünk. Jelezte: igazítottak a módszertanon, amit az egyes helyszínekhez kapcsolódva kidolgoztak, illetve akkreditált tanártovábbképzési programok is indulnak és felveszik a kapcsolatot a határon túli intézményekkel.