2024. június 27.
A száz éve született Brusznyai Árpádra emlékezett a Nemzeti Örökség Intézete és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága az ’56-os mártír Új köztemető 301-es parcellájában található sírjánál.
Harrach Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság (NEKB) elnöke ünnepi beszédében kiemelte: Brusznyai Árpádot a hivatás, a család, és a haza iránti hűség segítette a kitartásban és az áldozatvállalásban. Számunkra a felelősséget és kötődést tanítja Brusznyai Árpád, a nemzet számára pedig azt, hogy a szabadság fontos érték, amit nem szabad feladnunk és bátran kell képviselnünk – tette hozzá az NEKB elnöke.
Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának (NEB) elnöke beszédében Brusznyai Árpádnét idézte: „Megbocsátottam annak, aki ártatlansága ellenére elítélte. Megbocsátottam annak, aki nem tett érdemben érte, ha talán tehetett volna. Annak is, aki ment feléje, hogy kötéllel halálát okozza. Megbocsátottam. Reménykedve abban, hogy egyszer napnál is fényesebben tudni fogja mindenki: ártatlan volt!”. Brusznyai Árpádné Honti Ilona a megszólalásával a felejtés, a felejtetés politikája ellen lázadt. Beszédével és az évtizedek csendes, szívós emlékőrzésével és helytállásával özvegységében is méltó párja lett férjének. A NEB elnöke hozzátette: „Ma éppen azért vagyunk itt, Brusznyai Árpádra emlékezve, hogy a napnál fényesebben tudassuk, hogy ártatlan volt. Ez a mi feladatunk, hogy újra és újra elbeszéljük nem csak Brusznyai Árpád, de minden ’56-os történetét”. A történelem emberi sorsok szövedékének története: Brusznyai Árpádé, az özvegyéé, a félárván maradt lányáé, és azé a sok százezer családé, akik a diktatúrát így vagy úgy megszenvedték. „Amikor ma emlékezünk, hangosan, napnál fényesebben mondjuk, hogy Brusznyai Árpád ártatlan volt, és nemcsak ártatlan volt, hanem több annál: hős volt. Hős volt, aki küzdött a szabadságáért, a hitéért és küzdött azokért az emberekért, akiket rábíztak. Ma mindazokra a magyar hősökre emlékezünk, akik vállalták akár a halált is ezért a nemes ügyért” – zárta beszédét a NEB elnöke.
Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója köszöntőjében arra mutatott rá, hogy Brusznyai Árpád, a veszprémi tanár nem az egyetlen, de talán az egyik legismertebb mártír a kommunista diktatúra által elpusztított, ellenségnek kikiáltott személyek között. Felesége ránk maradt naplóján keresztül napról napra kísérhetjük végig egy család szenvedését, sorain keresztül kézzelfoghatóvá válnak számunkra a diktatúra mindennapjai. Hozzátette: nem tudjuk, nem tudhatjuk, hogy mennyi borzalom történt meg azokban az években, évtizedekben, de a Nemzeti Örökség Intézete a partnerszervezeteivel mindent megtesz azért, hogy minél több igazság kiderüljön.
Brusznyai Árpád klasszika-filológus 1924. június 27-én született Derekegyházán. Házasságkötését követően Veszprémben telepedett le és lett középiskolai tanár. 1956-ban a veszprémi forradalmi tanács vezetőjeként Brusznyai mindvégig a törvényesség felett őrködött, megakadályozta a népítéleteket. Hamis vádak alapján először életfogytiglanra, majd másodfokon kötél általi halálra ítélték.