2024. október 25.
A diákok a program során betekintést kaptak az ’56-os hősi halottak és a karhatalmisták történeteibe, valamint a forradalmat követő megtorlásokba is. Az előadásokat kézműves foglalkozások, filmvetítés és korabeli autók kiállítása tette még izgalmasabbá a fiatalok számára. A Nemzeti Örökség Intézete kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a fiatalok ne csak osztálytermekben, hanem élményszerű programokon keresztül is bepillantást nyerjenek nemzetünk legfontosabb történelmi eseményeibe.
Több száz diák látogatott a sírkertbe a forradalom és szabadságharc ünnepén
Több száz diák látogatott a sírkertbe a forradalom és szabadságharc ünnepén
Több száz diák látogatott a sírkertbe a forradalom és szabadságharc ünnepén
Több száz diák látogatott a sírkertbe a forradalom és szabadságharc ünnepén
Több száz diák látogatott a sírkertbe a forradalom és szabadságharc ünnepén
Több száz diák látogatott a sírkertbe a forradalom és szabadságharc ünnepén
Több száz diák látogatott a sírkertbe a forradalom és szabadságharc ünnepén
A Fiumei úti sírkert a legtöbb 1956-os civil áldozat sírhantját őrzi, akiknek nagy többségét a 21-es parcellában temették el. Ez a terület több mint 230 személy nyughelye. A diáknapokon a fiatalok megismerhették nemcsak a parcella történetét, de három itt nyugvó hősi halott életének utolsó napjain keresztül a forradalom eseményeit is. Gérecz Attila tragikus életútja az 1950-es évek, vagyis a Rákosi-rendszer működését és kegyetlenségét szimbolizálja, amely az ifjú bebörtönzéséhez vezetett. A börtönben költővé vált Gérecz Attila a forradalom napjai alatt történt szabadulása után pár napig élvezhette a szabad életet, de csatlakozva az utcai harcokhoz egy harckocsiról halálos lövést kapott. Karácsony Emil életének utolsó napja a forradalom „véres csütörtökének” eseményeivel függ össze. Október 25-én edzéséről jövet barátaival a Kossuth térre igyekezett, ahol a combjába kapott lövés következtében elvérzett. A harmadik történetben a forradalom ikonikus arcává vált kislány, Szeles Erika tragikus történetét hallgathatták meg a fiatalok.
A diákok a Szovjet katonai parcella és a Karhatalmisták parcellájának keletkezésével és történetével is megismerkedhettek, kiegészítve a 1950-es évek kommunista diktatúrájának rövid bemutatásával, illetve az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) és elődszervei (Politikai Rendészeti Osztály, Államvédelmi Osztály) tevékenységének bemutatásával. Kádár János síremlékének és a Munkásmozgalmi Panteon felkeresésével a diákok átfogóbb képet alkothattak a forradalom eseményeiről, eredményeiről, következményeiről. Rá lehetett mutatni Kádár kiemelkedő szerepére, felelősségére a forradalom leverésében és megtorlásában. A tanulók megérthették, hogy Kádár valójában elárulta a miniszterelnökét, az elvtársát és az egész forradalmat, valamint hogy a Kádár-kormány, bár büntetlenséget ígért, valójában példátlan megtorlást gyakorolt. Megérthették azt is, hogy bár egyik szocialista országban sem tett annyi engedményt a hatalom a társadalomnak, mint Magyarországon az 1960-as és '70-es években, ez azonban nem Kádárnak volt köszönhető, hanem épp az ’56-os forradalomnak.
Az előadások meghallgatását követően a diákok óriás színezőn festhették ki Szeles Erika világhírű fotóját, emellett lyukas zászlós kitűzőt vagy karszalagot készíthettek, megtekinthették a Sorsfordítók animációs sorozat ’56-os tematikájú epizódjait, valamint korabeli Csepel teherautó segítségével élhették bele magukat a forradalom pillanataiba.