Hírek

Minden emlékmű, emlékhely halott kő marad, ha nem szólít meg bennünket - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Vizsolyban, az első teljes magyar nyelvű Bibliát őrző református templom történelmi emlékhellyé avatásán július 21-én.

Czibere Károly hozzátette: az emlékhely megjelölésére szolgáló sztélé egy megszólító kő, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy Vizsoly magyar történelmünk és nemzeti identitásunk kialakításának, folyamatos megerősítésének fontos helyszíne. A bibliafordító Károli Gáspár ugyanis az őt körülvevő társadalom nyelvén, vagyis magyarul szólaltatta meg a Bibliát.

Az államtitkár kiemelte: ma is fontos, hogy mindenkit a saját nyelvén tudjunk megszólítani, azokat is, akiknek a "nyelve" a magány, a kitaszítottság vagy a reménytelenség. Felidézte a bibliai Izsák történetét, aki a pusztában járva azokat a kutakat ásta ki újra, amelyeket korábban atyja, Ábrahám már kiásott egyszer, de az ellenség betemette azokat. Amikor nemzeti és történelmi emlékhelyeinket feltérképezzük és megjelöljük, mi is az elődein által kiásott kutakat keressük a tiszta forrásért - közölte az államtitkár. Hozzáfűzte: ahhoz azonban, hogy az élő vízhez jussunk, tudnunk kell, hol keressük a kutakat. Emlékeztetett rá, az avatóünnepséget éppen egy nappal a nyomtatott Károli-biblia elkészültének (1590. július. 20.) évfordulója után rendezték.

Kovács Ákos, a Nemzeti Örökség Intézete társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója beszédében kiemelte: azon dolgoznak, hogy a nemzeti és történelmi emlékhelyeket látogatottabbá tegyék. A Vizsolyban felavatott sztélé, Zsigmond Attila formatervező művész két méter magas alkotása "felkiáltójelként” nem csupán könnyen felismerhetővé teszi az emlékhelyet, de tömören annak jelentőségéről is tájékoztatja az érdeklődőket - mondta az igazgató. Emlékeztetett rá: 49 történelmi emlékhely található az országban, amelyek jelentőségét a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság javaslata alapján kormányrendelet ismerte el. Ezek egységes megjelöléséről a Nemzeti Örökség Intézete gondoskodott.

Hörcsik Richárd (Fidesz) a térség országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy a vizsolyi emlékhely a magyarság megmaradásának és a nemzet keresztyén gyökereinek élő szimbóluma.

Károli Gáspár a nemzet kezébe adta a Bibliát, amivel nyelvünk megmaradását és identitásunk erősödését szolgálta. Éppen ezért Vizsoly - bár sorsfordító csata nem történt és a történelmet befolyásoló döntés sem született - a magyarság fontos zarándokhelye - mondta.

(MTI)