A Várbörtönben tartott ünnepségen Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója, Markovits Alíz, a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. vezérigazgatója és Muraközy Péter, Veszprém alpolgármestere mondott köszöntőt. Az eseményen jelen volt Szakály Sándor, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnökhelyettese, a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója is.

Több mint kétszáz évig működött a várbörtön

A megnyitón elhangzott: a Veszprémi Várbörtön hazánk egyetlen olyan büntetés-végrehajtási intézménye, amely a 17. századtól egészen 2003-ig, több mint kétszáz éven keresztül megszakítás nélkül börtönként működött.

Falai között a magyar történelem számos ismert alakja raboskodott. A helyszín emlékét többek között az 1848–49-es szabadságharc eseményei, a Tanácsköztársaság időszaka, Mindszenty József veszprémi püspök fogva tartása, valamint az 1956-os forradalomhoz kapcsolódó történetek is őrzik. A látogatóközpont az elmúlt időszakban kiállításokkal, rendhagyó történelemórákkal és tematikus programokkal hozta közelebb ezeket a történeteket a közönséghez.

„Vannak falak, amelyek idővel beszélni kezdenek”

Móczár Gábor ünnepi beszédében arról szólt, hogy a börtönfalak eredeti rendeltetésük szerint elválasztanak a külvilágtól, vannak azonban falak, amelyek idővel „beszélni kezdenek”. Szerinte a Veszprémi Várbörtön falai is ilyen tanúkká váltak, hiszen az itt megélt emberi sorsok erősebbnek bizonyultak a hallgatásnál. A főigazgató kiemelte: azoknak a foglyoknak a története különös erkölcsi súllyal bír, akik nem bűneik, hanem kiállásuk miatt kerültek politikai fogolyként a falak közé. 

Móczár Gábor szerint a Magyar Emlékpontok hálózatának egyik fontos feladata, hogy láthatóvá tegye azokat a helyeket, ahol a történelem emberi sorsokon keresztül válik átélhetővé. Az emléktábla ezért szerinte több egyszerű tájékoztató jelzésnél: megállásra és gondolkodásra ösztönöz, miközben összekapcsolja a helyi és a nemzeti emlékezetet.

A kulturális élet részévé vált a Várbörtön

Markovits Alíz, a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. vezérigazgatója az ünnepségen elmondta, hogy amikor a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program részeként megnyitották a Várbörtön Látogatóközpontot, az volt a céljuk, hogy a különleges történelmi helyszínt újra bekapcsolják Veszprém kulturális életébe, és történetét minél több emberhez, különösen a fiatalabb generációkhoz közelebb hozzák.

Az elmúlt két év tapasztalatai alapján szerinte a Várbörtön megtalálta a helyét a város kulturális életében. Az „Ember a rács mögött” című kiállítás, a rendhagyó történelemórák, a tematikus vezetések és egyéb programok nemcsak történelmi eseményeket mutatnak be, hanem olyan kérdésekről is szólnak, mint 

a szabadság, 
a döntések és 
az emberi sorsok.

„Egy ismerős hely kapott történelmet”

Muraközy Péter, Veszprém alpolgármestere arról beszélt, mit jelenthet a Várbörtön Magyar Emlékponttá válása egy olyan ember számára, aki Veszprémben nőtt fel. Mint mondta, a börtön hosszú időn keresztül a veszprémiek mindennapjainak része volt. A városban szinte minden családnak lehet valamilyen kapcsolata vagy története az épülettel, miközben évtizedeken keresztül egy zárt világ működött a város közepén.

A múzeum megnyitásával azonban megváltozott a helyzet: a veszprémiek végre beléphettek a falak mögé. Muraközy Péter szerint ez más jelentést hordozhat egy helyi lakos számára, mint egy máshonnan érkező osztálynak, amely számára a Várbörtön elsősorban történelmi helyszín.

Az egyik esetben tehát a történelem kapott egy helyszínt, a mi esetünkben pedig egy ismerős hely kapott történelmet – fogalmazott az alpolgármester.

Szerinte a Várbörtön eddig is ott volt Veszprém térképén, a múzeum megnyitásával azonban számos kérdésre választ kaptak a város lakói, most pedig az emlékponttá avatással a hely a közös nemzeti emlékezet térképére is felkerült.

Leleplezték az emléktáblát

Az ünnepi beszédeket követően elérkezett a rendezvény kiemelt pillanata: leleplezték a Veszprémi Várbörtön Magyar Emlékponttá válását jelző emléktáblát. A táblát Zsigmond Attila formatervező művész, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnökhelyettese tervezte.

A tábla felavatásával a Várbörtön hivatalosan is bekerült a Magyar Emlékpontok hálózatába, tovább erősítve a látogatóközpont szerepét a veszprémi és a magyar történelmi emlékezetben.