home
Nemzeti Örökség Intézete

Történelmi emlékhelyek

A történelmi emlékhelyek az emlékezet olyan fontos helyszínei, amelyek nemzeti, felekezeti, regionális vagy kisebbségi szempontból kiemelkedőnek minősülnek. Bár gyakran fontos építészeti alkotások, nem elsősorban műemléki szempontok alapján számítanak jelentősnek, hanem kiemelkedő történelmi szerepük miatt. Lehetőséget nyújtanak arra, hogy a hozzájuk ellátogatók számára megtapasztalhatóvá tegyék a magyar történelem sorsfordító eseményeit, tragédiáit, de dicső pillanatait is. Jelenleg ötvenkét történelmi emlékhely található az országban, amelyek jelentőségét a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság javaslata alapján kormányrendelet ismerte el. Ezek egységes megjelöléséről a Nemzeti Örökség Intézete gondoskodott. A felállított sztélék nem csupán egységesen és könnyen felismerhetővé tették az emlékhelyeket, de tömören azok jelentőségéről is tájékoztatják az érdeklődőket.

Abasár

Abasár, a XI. századi királyi központ maradványai

Balassagyarmat

Balassagyarmat, Vármegyeháza

Bonyhád

Bonyhád, Perczel-kúria

Budapest

Andrássy út 60.

Budapest

Batthyány-örökmécses

Budapest

Corvin köz

Budapest

Egykori Landerer-nyomda

Budapest

Eötvös József Collegium

Budapest

Hősök temploma és Hősök sírkertje

Budapest

Insula Lutherana – Evangélikus templom, gimnázium és múzeum

Budapest

Kálvin téri református templom és Ráday Gyűjtemény

Budapest

Ludovika Akadémia

Budapest

Magyar Tudományos Akadémia

Budapest

Műegyetem

Budapest

Szilágyi Dezső téri református templom

Budapest

Trefort-kert

Cegléd

Cegléd, Huszárlaktanya

Csurgó

Csurgó, a református kollégium és nagykönyvtár

Drégelypalánk

Drégely vára

Fertőd

Fertőd, Esterházy-kastély

Gödöllő

Gödöllő, Grassalkovich-kastély

Gyula

Gyulai vár és honvédtiszti emlékhely

Hajdúböszörmény

Hajdúböszörmény, hajdúkerületi székház

Isaszeg

Isaszegi csatatér

Jászberény

Jászberény, jászkun kerületi székház

Kápolnásnyék

Kápolnásnyék, Vörösmarty Mihály Emlékház

Kehidakustány

Kehidakustány, Deák-kúria

Keszthely

Keszthely, Festetics-kastély és Georgikon

Kiskőrös

Kiskőrös, Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum

Komárom

Komáromi erődrendszer

Kőszeg

Kőszegi vár

Mezőtúr

Mezőtúr, református kollégium és könyvtára

Miskolc

Diósgyőri vár

Monok

Monok, Kossuth Emlékmúzeum

Mosonmagyaróvár

Mosonmagyaróvár, a határőrlaktanya előtti tér

Muhi

Muhi csata emlékműve

Nyírbátor

Nyírbátor, Báthori-várkastély és a református templom

Őrtilos

Zrínyi-Újvár romjai, egykori területe

Pápa

Pápa, református kollégium és ótemplom

Pécs

Pécs, székesegyház, püspöki palota és a középkori egyetem

Pócspetri

Pócspetri, a Polgármesteri Hivatal épülete

Recsk

Recsk, az egykori munkatábor

Romhány

Romhányi csatamező

Salgótarján

Salgótarján, December 8. tér

Sárospatak

Sárospataki vár, a református kollégium és nagykönyvtár

Sárvár

Sárvári vár

Sátoraljaújhely

Sátoraljaújhely-Széphalom, Kazinczy-emlékcsarnok

Siklós

Siklósi vár

Sóly

Sóly, református templom

Sopron

Sopron, Tűztorony

Szabolcs

Szabolcsi földvár és templom

Szarvas

Szarvas, a történelmi Magyarország földrajzi középpontja

Szatmárcseke

Szatmárcseke, Kölcsey-kúria

Szécsény

Szécsény, Forgách-kastély és a ferences kolostor

Szeged

Szeged, Dóm tér

Szirák

Szirák, Teleki-Degenfeld kastély

Szolnok

Szolnoki csatatér

Tápióbicske

Tápióbicskei csatatér

Tatabánya

Tatabánya, Turul emlékmű

Tihany

Tihany, bencés apátság

Vác

Vác, Hétkápolna, honvédemlékmű

Veszprém

Veszprém, Vár utca

Visegrád

Visegrádi vár

Vizsoly

Vizsolyi református templom
Magyar Tudományos Akadémia

Budapest

Magyar Tudományos Akadémia

A „magyar tudós társaság” létrehozásának gondolata már a 18. század végén felvetődött. Gróf Széchenyi István 1825-ben az országgyűlésen birtokainak egyévi jövedelmét ajánlotta fel megalapítására. A magyar nyelv, a „tudományok és művészetek minden nemében leendő kiművelésére” létrehozott intézmény a 19. századi magyar nemzetépítés kiemelkedő fóruma lett.
Műegyetem

Budapest

Műegyetem

Elődintézménye, a 18. századi Institutum Geometrico-Hydrotechnicum révén a hazai műszaki felsőoktatás bölcsője. Az egyetem történeti kampuszán 1956. október 22-én tartott hallgatói nagygyűlés hatására kaptak szélesebb nyilvánosságot a politikai berendezkedéssel szembeni követelések. Az innen induló tüntetés lett a forradalom fővárosi nyitánya október 23-án.
Szilágyi Dezső téri református templom

Budapest

Szilágyi Dezső téri református templom

Az első budai református templomot 1896-ban avatták fel, tervezője a magyarországi protestáns templomépítészet kiemelkedő alakja, Pecz Samu volt. A neogótikus stílusú templom építését az ország egész református társadalma támogatta. Itt kötött házasságot 1915-ben a költő Ady Endre és múzsája, Csinszka.
Trefort-kert

Budapest

Trefort-kert

A Trefort-kert az újkori magyar felsőoktatás egyik legfontosabb helyszíne, nevét az egyetemi kampusz létrehozását támogató Trefort Ágoston kultuszminiszter után kapta. A kert az ekkor még egy karon folyó bölcsész és természettudományi, valamint kis részben az orvosi és állatorvosi képzésnek adott helyet, négy évtizeden át a Műegyetem is itt működött.
Cegléd, Huszárlaktanya

Cegléd

Cegléd, Huszárlaktanya

A Kárpát-medence legnagyobb hadifogolytáborát 1944 novemberében hozták létre a szovjetek a fontos vasúti csomópontnak számító Cegléden. A lágerben mintegy 200 ezren fordultak meg, fogságba esett katonák és elhurcolt civilek egyaránt. Közülük legalább ötezren vesztették életüket az embertelen körülmények és a kegyetlen bánásmód következtében.
Csurgó, a református kollégium és nagykönyvtár

Csurgó

Csurgó, a református kollégium és nagykönyvtár

A református gimnáziumot a 18. század végén alapította gróf Festetics György. Az intézmény megszervezését a népi felvilágosodás kiemelkedő alakja, Nagyváthy János irányította. A nagykönyvtár gyűjteményének alapjait is ebben az időben vetették meg. Rövid ideig a kollégium tanára volt Csokonai Vitéz Mihály, aki azt jövendölte, hogy Somogy „Új Hélikon lesz”.