Műhely

Tisztelt Államtitkár Úr!
Tisztelt Helyettes Államtitkár Urak!
Tisztelt Emlékező Közönség!

Mi, magyarok, olyan nemzet vagyunk, akik fontosnak tartjuk a méltó végtisztességet, és nem nyugszunk, amíg azt a magyar anyaföldben meg nem adjuk nagyjainknak. Így helyeztük végső nyugalomra gróf Batthyány Lajost, Kossuth Lajost és Nagy Imrét. Így temettük újra három évvel ezelőtt Slachta Margit szerzetestestvért, és így adtuk meg a végtisztességet gróf Bethlen Istvánnak is. Fontosnak tarjuk sírjainkat, temetőinket, ahol méltóképpen emlékezhetünk államférfiainkra, politikusainkra, művészeinkre – mindazokra, akiknek jelenünket köszönhetjük. 
Még ha ezek a sírhelyek jelképesek is. Kellenek az emlékezési pontok, ahol gyertyát gyújthatunk, ahol virágot helyezhetünk el, ahol főt hajthatunk. Ezért avattuk fel két évvel ezelőtt a tizenötödik aradi vértanú, Kazinczy Lajos emlékhelyét és tavaly Mányoki Ádám festőművész emlékkövét itt, a Fiumei úti sírkertben. 

Tisztelt Emlékezők!
Ma, Bethlen István születésének 150. évfordulóján itt állunk a Fiumei úti sírkertben, amelyet 2013 decemberében az Országgyűlés a kulturális örökség védelméről szóló törvény erejével nemzeti emlékhellyé nyilvánított, ezzel Magyarország kiemelt helyszínei közé került. És itt állunk a sírkert azon parcellájában, ahol két jelentős államférfi kapott méltó emlékhelyet. Itt nyugszik gróf Batthyány Lajos, Magyarország első miniszterelnöke, akinek 175 évvel ezelőtti kivégzésére vasárnap emlékezett az ország, és itt idézhetjük fel gróf Bethlen István alakját, aki elsőként ismerte fel, hogy Magyarország megmaradásának záloga a Kárpát-medencében nem más, mint a kereszténység és a konzervativizmus. Batthyány Lajos és Bethlen István mindketten olyan államférfiak voltak történelmünkben, akik a magyar szabadságot védve haltak meg, és akiknek az életét idegen megszálló és elnyomó hatalom vette el. 

Tisztelt Emlékező Közönség!
Bethlen István életének Szovjetunióban töltött utolsó szakaszáról egészen 1993-ig semmi bizonyosat nem lehetett tudni. 1993 tavaszán Bethlen halálával kapcsolatos szovjet levéltári dokumentumok kerültek elő, amelyek eloszlatták a kétségeket, és világossá tették: Szovjetunióba történő hurcolásával Bethlent ki akarták kapcsolni a hazai politikai életből.
Bethlen István nyughelyét a Donszkoj-kolostor melletti temetőben, a 3-as számú közös sírban jelölték ki, ide is temették több száz sorstársával egyetemben. Jelképes hamvait, egy marék földet a nyughelyéről 1994 júniusában hozták haza Magyarországra, és itt, a Fiumei úti sírkertben, majdnem napra pontosan öt évvel Nagy Imre és mártírtársai újratemetése után, június 17-én helyezték ünnepélyes keretek között végső nyugalomra. Síremlékét 2001-ben a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság állíttatta. 

Tisztelt Emlékezők! 
Bethlen István Almási Balázs által tervezett síremlékét a Nemzeti Örökség Intézete teljes körűen felújította a mai évfordulóra, és három éve, halálának 75. évfordulóján a síremlékre felkerült Magyarország egykori miniszterelnöke halálának pontos dátuma, október 5-e is. 
Gróf Bethlen István Széchenyiről ezt mondta egyszer: „Az ő egyéni példaadása, az ő erkölcsi tanításai a magyar lélek mivoltáról, a nemzet fiainak kötelességteljesítéséről, az ő ébresztő, buzdító szava itt kell, hogy éljen közöttünk időtlen időig. Ebből az őserőből kell merítenünk, ha újból a nemzet múltjához méltón akarunk élni”. A múlt század egyik legnagyobb államférfija születésének 150. évfordulóján azt kívánom, hogy mi pedig merítsünk Bethlen István őserejéből, aki Széchenyi nyomában járva maga is példakép lett, és építsük tovább álmát, a polgári Magyarországot, hiszen Bethlen életműve a nemzeti újrakezdés mércéje. 
Köszönöm, hogy meghallgattak!