Dr. Varga Szabolcs történész, tudományos főmunkatárs (ELTE HTK TTI)

Varga Szabolcs 1978-ban született Veszprémben. Középiskolai tanulmányait Székesfehérváron végezte, egyetemi stúdiumait a Pécsi Tudományegyetemen abszolválta. 2008-ban védte meg PhD-értekezését Szlavónia tartományi berendezkedéséről (1490–1540), majd 2016-ban habilitált a Pécsi Tudományegyetemen. 2018 óta az Eötvös Loránd Tudományegyetem Humántudományok Kutatóközpontja Történettudományi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.

A díjazott a késő középkori és a koraújkori magyar történelem, valamint a magyar–horvát kapcsolatok kiemelkedő, nemzetközileg is elismert kutatója. Munkássága egyedülálló szellemi hidat képez a magyar és a délszláv történetírás között, miközben tudományszervezői jelenléte alapvetően formálja a mohácsi csata 500. évfordulójához kapcsolódó hazai akadémiai és emlékezetpolitikai diskurzust.

Varga Szabolcs a Történelmi Szemle főszerkesztője, a Vigilia szerkesztőségi tagja, emellett rangos horvát akadémiai folyóiratok szerkesztőbizottsági tagjaként végez nélkülözhetetlen tudománydiplomáciai munkát. Kiemelkedő teljesítményét a szakma 2014-ben Bolyai János Emlékplakettel, 2018-ban pedig Perjés Géza-díjjal ismerte el.

A díjazott elévülhetetlen érdemeket szerzett a mohácsi csata és a Jagelló-kor sztereotípiáinak meghaladásában. A Mohács 500 projekt keretében zajló kutatások egyik főszervezője és szellemi motorja. A Mohács-kutatás eredményeihez kutatóként és szerkesztőként számos kötettel, szaktanulmánnyal, ismeretterjesztő cikkel, podcast-beszélgetéssel és interjúval járult hozzá. A szerkesztések közül ehelyütt a Martin Opitz Kiadó gondozásában megjelent ötkötetes sorozatot emelhetjük ki, amelynek négy kötetét a díjazott szerkesztette: a Mohács szimfónia (2022), az Elsüllyedt Mohács (2023), a Temetetlen Mohács (2024) és a Mohács: Számvetés (2025) – a kortárs magyar történettudomány legmeghatározóbb vállalkozásai közé tartoznak.

A díjazott a Mohács 500 projekt sikere és a közép-európai összefogás bemutatása iránti elkötelezettségét jól mutatja, hogy három alkalommal is történész-szakértőként vett részt a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) balkáni útjain. Minden alkalommal vállalta, hogy az oszmán–magyar háborúk 300 éves történetének egy-egy emlékhelyét az utazókkal és a nagyközönséggel megismertesse, így az utak során a Keresztény hadak útján című útifilm és az M5 Agenda című műsorának állandó szereplőjévé vált.

Varga Szabolcs munkásságának köszönhetően Mohács ma már nem kizárólag a „nemzethalál” narratívájából beszélhető el, hiszen ő ezzel szemben rámutatott a küzdelem nemzetközi, keresztény koalíciós jellegére és a közép-európai összefogás dimenzióit hangsúlyozta. A Neumann Tiborral közösen vezetett kutatásainak köszönhetően pedig ma már többszáz olyan személyt ismerünk, aki részt vett a mohácsi csatában. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy Szabolcs számos műsorban való szereplésével rengeteget tett azért, hogy a mohácsi csata 500. évfordulójával kapcsolatos kutatási eredmények közérthető módon eljussanak a szélesebb érdeklődő közönséghez.