2024. november 20.
A Nemzeti Örökég Intézetének csapata idén három balkáni utazáson vett részt. Ezek során a delegáció olyan emlékhelyeket látogatott meg, amelyek az egykori Oszmán Birodalom és a délkelet-európai keresztény államok között vívott összecsapások nyomait őrzik. A kiküldetések elsődleges célja a történelmi emlékezetápolás terén való tapasztalatszerzés és a külföldi partnerszervezetekkel, szakértőkkel való szakmai kapcsolatfelvétel volt.
A Balkán-félsziget államaiba – Horvátországba, Bosznia-Hercegovinába, Szerbiába, Koszovóba és Bulgáriába – vezető utakat tehát a NÖRI a mohácsi csata 500. évfordulójára készülve szervezte meg, a kegyelet, a hősiesség és a közép-európai összefogás jegyében. Az utak fő célja olyan külföldi emlékhelyek felkeresése volt, amelyek a török elleni harcok kiemelt helyszínei, továbbá párhuzamba állíthatóak a mohácsi csatával, vagy valamilyen okból kötődnek hozzá, illetve az emlékhelyéhez. A munkacsoport elsősorban azt vizsgálta, hogy ezeken a helyszíneken miként emlékeznek erre az időszakra, illetve hogy találhatóak-e magyar vonatkozású emlékjelek a térségben. A küldöttség a magyar nagykövetségek és a külföldi magyar kulturális intézmények segítségével helyi történészeket, múzeumigazgatókat, tanárokat keresett fel, akik részletes tájékoztatást nyújtottak a helyi eseményekről és azok emlékezetéről.
Az első két utazás 2024 júliusában és októberében valósult meg, amelyek során a NÖRI szakmai csapatát Dr. Varga Szabolcs történész, a HUN-REN BTK Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa erősítette. Horvátországban kiemelt úti cél volt Udbina. 1493-ban itt zajlott le a mohácsi csatával párhuzamba állítható korbávmezei csata, ahol a horvát hadsereg szenvedett jelentős vereséget az oszmán haderővel szemben. Udbinában, az egykori csatatér közelében található magaslaton a horvátok méltó emlékhelyet alakítottak ki. 2010-re épült meg a Horvát Mártírok Temploma a korbávmezei hősök, továbbá a második világháború és az 1991-es vukovári mészárlás horvát áldozatainak tiszteletére. Mindazonáltal – dr. Mladenovics Anna, a zágrábi Liszt Intézet igazgatója szervezésében – sor került egy szakmai konzultációra a török elleni harcok horvátországi emlékezete kapcsán, amelyen Dr. Damir Agičić, a Zágrábi Egyetem professzora arról tájékoztatta a delegációt, hogy az udbinai csata nem szerepel a horvát társadalmi emlékezet középpontjában, a horvát történelemkönyvek is nagyobb hangsúlyt fektetnek a mohácsi csatára. A korszak kapcsán a horvát köztudatban leginkább a sinji győzelem él, amelyet minden év augusztusában a Sinji alka játékokkal ünnepelnek meg.
Bosznia-Hercegovinában Sándor Attila alezredes, katonai és légügyi attasé fogadta a NÖRI delegációját. A főtiszt Szarajevónak a mohácsi csatához köthető épített örökségeit mutatta be. A mohácsi csata győztes haderejének egyik vezére Bosznia parancsnoka és kormányzója, Gázi Huszrev bég volt, akinek dzsámija és türbéje ma is kiváló állapotban látható. Szarajevó azonban az első világháború kitöréséhez vezető merénylet helyszíneként ismert leginkább. Érdekes módon ez az esemény is összefüggésbe hozható a török elleni harcokkal. Gavrilo Princip ugyanis a szerb nemzet számára rendkívüli jelentőséggel bíró rigómezei csata 525. évfordulóján gyilkolta meg Ferenc Ferdinándot, az Osztrák-Magyar Monarchia trónörökösét.
Koszovóban, Pristina mellett található Rigómező, ahol két jelentős ütközet is lezajlott az oszmán és a keresztény hadak között, mindkét esetben az oszmán erők győzelmével. Az 1389-es rigómezei csata a Balkán középkori történelmének sorsdöntő ütközete volt. A szerbek jelentős vereséget szenvedtek, országuk elveszítette függetlenségét, ami az Oszmán Birodalom térnyeréséhez vezetett. Rigómezőn az 1953-ban felépített, 20 méter magas, toronyszerű emlékmű őrzi a csatában elesett keresztény hősök és Lázár szerb fejedelem emlékét. A Gazimestannak nevezett emlékhelyet a NÖRI csapata csak Bozsik Béla koszovói magyar nagykövet közbenjárásának köszönhetően kereshette fel, ugyanis a helyszín politikai feszültségek miatt jelenleg nem látogatható. A csata 600. évfordulóján Slobodan Milošević, Szerbia elnöke ezen a helyen mondta el híres beszédét, amely hozzájárult a délszláv háború kirobbanásához. A rigómezei csatában elesett I. Murád szultán türbéje néhány kilométerre található az emlékhelytől. A helyszínt Muhamer Hasani, a türbe vezetője mutatta be a NÖRI delegációjának. A második rigómezei csata 1448-ban zajlott, keresztény oldalról Hunyadi János vezetésével. Erre az összecsapásra vagy a magyar áldozatok emlékére azonban nem található utalás az emlékhelyen.
Szerbiában a küldöttség Sztankovity Szőke Eleonóra vezetésével kereste fel Belgrád várát, ahol egy viszonylag szerény méretű magyar feliratot tartalmazó emlékkő emlékeztet az 1456-os nándorfehérvári diadalra. A közelben található Zimony 1896-ban épült millenniumi emlékműve ugyan áll még Hunyadi János halálának helyén, de arról már hiányoznak a magyarságra utaló jelképek, feliratok. A hadvezér nevét csupán egy információs tábla említi hibás adatokkal. A belgrádi magyar nagykövet, Magyar József és a delegáció közötti megbeszélések azonban rendkívül biztatóak voltak az esetleges új magyar emlékjelek létesítésének lehetőségeit illetően. Nándorfehérvár 1521-es elvesztése, azaz oszmánok általi elfoglalása a mohácsi csata egyik fontos előzménye volt. Akárcsak Pétervárad elfoglalása 1526-ban, amelyről a NÖRI csapata Boris Stojkovskival, az Újvidéki Egyetem tanárával a helyszínen konzultált, az ostromot ismertető péterváradi vár múzeumát pedig Olajos Anna főrestaurátor mutatta be. A delegáció felkereste Szávaszentdemetert is, ahol a mohácsi csata előtt magyar katonák utoljára vívtak győztes csatát a törökök ellen. Emlékhelye azonban nincs az ütközetnek. Az utazás egyik állomása volt Bács település is, ahol a vár romjai előtt információs tábla tájékoztat az egykori magyar jelenlétről. Tomori Pál érsek, hadvezér innen indult a mohácsi csatába, de azt követően az oszmán haderő ostrommal foglalta el a várat. A NÖRI szakmai csoportja megtekintette a török elleni harcok további fontos erősségeit, Galambóc és Szendrő várát is, ahol a tájékozódás mellett koszorút helyezett el az egykor ott küzdő magyar vitézek, illetve a keresztény katonák emlékére. Mindemellett a delegáció Nisben felkereste a török elleni szerb felkelés különleges emlékét, a Ćele-kulát, azaz a Koponyatornyot is. Itt a török nagyvezír, Hurşid pasa – aki 1809-ben vérbe fojtotta a szerbek függetlenedési célú lázadását – a felkelők koponyáiból építtetett tornyot az elrettentés szándékával.
A NÖRI harmadik, 2024. októberi, Bulgáriába vezető útján Dr. Négyesi Lajos ezredes, hadtörténész, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára volt a NÖRI csoportjának szakértője. A kiküldetés egyetlen úti célja Várna városa volt, ahol a bolgárok kiemelt emlékhelyet hoztak létre az 1444-es csata helyszínén 1935-ben, és azt 1964-ben múzeummal bővítették ki, amelynek mai neve: Vladislav Varnenchik parkmúzeum. A munkacsoportot az emlékhely vezetősége mellett Dr. Budai Tamás, a Bolgár Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa kísérte körbe a helyszínen. Itt található a csatában elesett I. Ulászló király jelképes sírja. Továbbá több koszorúzásra, megemlékezésre alkalmas helyet alakítottak ki a csatában részt vett többi nemzet számára is. A helyszín különösen érdekes a mohácsi csata emlékezete szempontjából, ugyanis a két csata párhuzamba állítható egymással. Mindkét esetben keresztény haderő ütközött meg az oszmán-török haderővel, mindkét esetben az előbbi vereségével ért véget a harc, és mindkét esetben életét vesztette a magyar király a harcmezőn, ráadásul mindkét uralkodó a Jagelló-házból származott. Bulgáriában megfigyelhető, hogy nagy tisztelet övezi Hunyadi Jánost. Róla nevezték el a város egyik legforgalmasabb útját, az emlékhelyen egészalakos szobor őrzi emlékét, a múzeumban pedig helyet kapott több róla készült portré és a gyulafehérvári sírkövének hiteles másolata is. Mindemellett a török elleni harcok további fontos bulgáriai helyszínein, mint az 1396-os nikápolyi csata helyén, vagy éppen Hunyadi János hosszú (téli) hadjáratán elért győzelmeinek közelében egyelőre nem található emlékjel.
A NÖRI szakmai csapata a kiküldetések során szerzett tapasztalatokat összegzi és hasznosítani fogja a mohácsi csata quingentenáriumára készülve. Az utazások ideje alatt az intézet munkatársai számos helyen fejezték ki tiszteletüket koszorúkkal az Európát védő keresztény hősök előtt, továbbá videós bejelentkezések és Facebook bejegyzések által adtak közre tudósításokat, amelyek további információkkal együtt megtalálhatóak a NÖRI internetes felületein. Az MTVA támogatásával pedig hamarosan bemutatásra kerül a Balkán-utakról készült útifilm is.
Dr. Tóth Zsolt
a Nemzeti Örökség Intézete társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója