Műhely

Tisztelt Miniszterhelyettes Úr!
Tisztelt Államtitkár Asszony!
Tisztelt Polgármester Urak!
Tisztelt Főosztályvezető Úr!
Tisztelt Professzor Úr!
Kedves Örs! 

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy maroknyi sárosi patrióta, akik emlékművet állítottak a héthárs-vörösalmai csata emlékére Bánó József birtokán - Roskoványban állították fel az 1848/49-es forradalom és szabadságharc első honvédemlékművét arra emlékezve, hogy 1849. június 20-án a sokszoros túlerőben lévő cári sereg vereséget mért a lengyel önkéntesekből és szlovákokból is álló magyar honvédseregre. 

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy maroknyi szlovák, akik megígérték a Bánó-családnak, hogy megőrzik az emlékművet, ezért annak ledöntött darabjait 1918-ban gondosan elásták az emlékmű eredeti helyénél. 

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy maroknyi magyar, akik fáradságot nem kímélve megkeresték és felújították az eredeti honvédemlékművet, hogy a Kárpát-medence népei számára hirdesse az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hősiességét.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Az első honvédemlékmű története valóban meseszerű, ami kétséget kizáróan happy enddel - a mai megemlékezéssel - ért véget, reméljük végérvényesen. Ebben a megtörtént mesében két szomszédos nemzet fiai példátlan összefogást mutattak a népeink közös hősiességére emlékező alkotás helyreállításában. Amikor először találkoztam Orosz Örssel, és hallottam a történetét annak, hogyan találták meg ezt az emlékművet, azonnal tudtam, hogy mindenképpen támogatnunk kell a Sine Metu Egyesület „emlékmű-mentő” munkáját. Ennek keretében tavaly ősszel munkatársaimmal ideutaztunk Roskoványba, és két kezünk munkáját is beletéve újítottuk meg felvidéki magyar barátainkkal az emlékmű környezetét, többek között hét hársfát is ültetve a csata emlékére. Idén tavasszal pedig a jövő generációi számára megfogalmazott üzenetünkkel és múltunk emlékeivel feltöltött időkapszulát helyeztünk el közösen a felújított emlékmű talapzatába.

Tisztelt Emlékezők! 

A Nemzeti Örökség Intézete ebben az évben tudatosan igyekszik történelmünk egyik legjelentősebb eseménye, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 175. évfordulójára irányítani a figyelmet.
Ennek a keretében május 21-én a budapesti Fiumei úti sírkertben felavattunk egy új, hiánypótló honvédemlékművet, és bízunk benne, hogy ez az emlékmű egy olyan központi emlékezési hely lesz a jövőben, ahol a magyarság minden tagja le tudja róni kegyeletét a 175 évvel ezelőtti események minden hősének emlékére. Ebbe az emlékműbe beépítettük ennek a mögöttünk álló honvédemlékműnek egy elemét – pontosabban annak másolatát –, amely így szimbolikusan és fizikailag is magában foglalja a legkorábban állított honvédemlékművet. 

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

A mai nappal igazoltuk Wass Albert szavait, amelyek szerint Együtt erő vagyunk, szerteszét gyengeség. Magyarok és szlovákok összefogásának köszönhetően ma egy mesét valóra váltottunk, és egy olyan emlékmű került vissza eredeti helyére, amely méltán hirdeti keresztény népeink összefogását a történelem viharos időszakaiban.

Köszönöm, hogy meghallgattak!