Győri Káptalandomb és a vár megmaradt részei - Nemzeti Emlékhely
A Káptalandombon a rómaiak építették az első erődítményt a Kr.u. 1. sz. közepén (Arrabona). Az Árpád-kori vár a Szent István által alapított püspökség (1001) és a vármegye központja lett. A 16. sz.-ban az ország legmodernebb, legnagyobb erőssége épült meg és főkapitánysági központ lett. Európai hírűvé az 1594. évi sikeres török ostrom, majd az 1598-as visszafoglalása tette, a kereszténység védőbástyájának is nevezték. 1809-ben a franciák elfoglalták, majd kivonulásuk során felrobbantották. A nemzeti emlékhellyé nyilvánított Káptalandomb, a „Collis Sacer”, a város vallási, történelmi és kulturális értékeinek egyik centruma. Épületei, műemlékei felbecsülhetetlen értékű szakrális kincsei a Győri Egyházmegye ezeréves örökségeként maradtak ránk. Központjában a Szent István korában alapított Bazilika áll, amely a Szent László-herma, a Könnyező Szűzanya-kegykép és Boldog Apor Vilmos sírja okán háromszoros búcsújáróhely, de itt található a középkori eredetű Püspökvár, valamint Magyarország egyik leggazdagabb egyházművészeti gyűjteménye is. Az emlékhely fontos látnivalója még a római és a török kort idéző a Várkazamata-Kőtár.