Szigetvár
I. Szulejmán szultán 1566-ban százezres sereggel támadta meg Szigetvárt, de győzelmét nem érte meg, még az ostrom idején elhunyt. Helyzete reménytelenségét látva a kapitány, Zrínyi Miklós háromszáz katonájával kitört a várból, és hősi halált halt. Az ostrom történetét azonos nevű dédunokája írta meg. A vár az oszmán-török uralom alól 1689-ben szabadult fel.
Magyarország egyik leghíresebb vára 1566-ban írta be magát Európa történelmébe, amikor Zrínyi Miklós várkapitány 2500 magyar és horvát katonájával megállította Szulejmán szultán százezres seregét. A legnagyobb török szultán nem érhette meg a vár elfoglalását: az ostrom vége előtt két nappal elhunyt, halálát titokban tartották.
Zrínyi a több mint egy hónapig tartó ádáz ostrom ellenére a megadás helyett a végsőkig való küzdelmet választotta: szeptember 7-én hajnalban a belső várba visszahúzódó 200 katonája élén kitört a várból, példát adva ezzel az áldozatos hazaszeretetből. A védők csaknem mindnyájan hősi halált haltak, Szigetvár 122 évre török uralom alá került, erről tanúskodik a törökök által újjáépített vár és az országban egyedülálló Szulejmán-dzsámi a csonka minaretjével, Mekka felé tájolt imafülkéjével, valamint a falain látható török, arab, perzsa felirat töredékekkel. A vár és a város történelmét, a török-magyar háborúk korát látványos kiállítás mutatja be.
A magyar országgyűlés Zrínyi Miklós és katonái hőstettét a Civitas Invicta, a Leghősiesebb Város cím odaítélésével ismerte el, a vár keleti kapuja előtt ennek állít emléket a szigetvári szobrászművész, Vanyúr István emlékműve. A vár mögötti tó partján tovább menve érdemes egy sétát tenni a Hősi Kereszthez, mely egy szigetvári asszony áldozatkészségének köszönhetően minden itt meghaltnak emléket állít.