Rövid leírás
A kor művészi útvesztőiből kimenekülve teremtette meg saját formanyelvét, amelyhez a későbbiekben közvetlen környezete, szülőföldje, a Balaton világának élményanyaga, a természet látványa adta az ösztönzést. Munkásságát leginkább a Balaton és végtelennek tűnő légtere, a tér és a végtelen atmoszférájának vizuális kifejezése jellemzi. Festészetében a fény – szemben az impresszionizmus optikai-fizikai természetlátásával és az expresszionizmus indulattól fűtött fénytobzódásával – formateremtő erővé, a kompozíció szilárd szerkezeti elemévé vált. A fény szerkezeti szerepe lehetővé teszi, hogy a merész képkivágásokkal a képek középpontja eltolódjon, és a kiemelés nélkül egymás mellé helyezett tárgyak kompozíciós egységet alkossanak (Taormina I., 1930; Szamaras ember vagy Taorminai hegyek közt, 1935; Kilátás Fonyód felé, 1936; Lábdi hegyoldal, 1936). Palettáján a színeket is a fény domináló szerepe határozta meg. A kolorit alapja a fényitatta színek, a nap aranysárga reflexeiből az okker, a szalmasárga, a rőtbarna és a légies párát lehelő fehéres világoskék. A káprázatos fényjáték, a légies és változékony színátmenetek megragadásához sajátos olaj-pasztellkréta technikát alkalmazott. A hígított, lazúrosan felrakott olaj színeihez a pasztell könnyed finomságát – tömörítő vagy fedő céllal – vegyítette. Művészetében az expresszionizmus (a képek belső feszültsége), a kubizmus (tiszta geometrikus képszerkesztés) és az impresszionizmus (a levegőatmoszféra, a fény festése) formajegyei egyaránt fellelhetők, ugyanakkor nála a fény nem szétbont, hanem épít. Világában a természetelvűség új értelmet kapott: a fényben fürdő, a fény által felszívott ember- és állatalakok más minőséget jelölnek. A napkorong és a fény konstruktív megjelenése az élet igenlésének szimbolikus kifejezése. 1938-ban betegsége, tüdőasztmája miatt – 1929. évi szicíliai útjához hasonlóan – Nervibe utazott gyógyulni (Aranyöböl Portofinóban; Nervi; Nervi öböl, 1938). Itthon készült utolsó nagyszabású műve az Aranykapu (1943–1944).
(A kép forrása: http://susannicon.blogspot.com/2011/07/egry-jozsef-dolgai.html)
Irodalom
Az I. világháborúban frontszolgálatot teljesített, súlyosan megsebesült. Badacsonyban, a Hableány vendéglőben kialakított hadikórházban ismerkedett meg a nála kilenc évvel idősebb Pauler Juliskával, aki itt teljesített önkéntes ápolónővéri szolgálatot. Badacsonytomajon hunyt el, feleségével közös sírban, a helyi Alsó Temetőben nyugszik. Halála után először özvegye kezdett el foglalkozni a hagyaték feldolgozásával, a művész egykori lakóházában, Pauler Juliska kezdeményezését felkarolva, Egry József Emlékmúzeum nyílt (1973-ban).