Rövid leírás
A debreceni Csokonai Színház (1956–1959 és 1961–1962), a miskolci Nemzeti Színház (1959–1961), a Vígszínház tagja (1962–1966 és 1969–1971). Fellépett a Körszínházban (1965), a Thália Színházban (1966–1968), a kecskeméti Katona József Színházban (1968–1969) és a veszprémi Petőfi Színházban (1971–1973); Veszprémben rendezői feladatokkal is megbízták. Az Irodalmi Színpadon és az Egyetemi Színpadon önálló esteket is adott (1973–1975). Utolsó szerepét a Fővárosi Operettszínházban játszotta el (1976. febr. 27.: A kutya, akit Bozzi úrnak hívtak). Súlyos betegsége és tragikus halála félbetörte ígéretesen induló, súlyos szakmai és magánéleti konfliktusokkal teli életét. – Különleges adottságú, korszakos jelentőségű művész. Rendkívüli drámai erővel, minden részletre kiterjedő aprólékossággal ábrázolta figuráit. Kivételes beszédtechnikájával, árnyalt gesztusaival, szemléletes arcjátékával elsősorban romantikus hősöket, vívódó, önpusztító, önmagukkal elégedetlen jellemeket, groteszk alakokat formált meg.
Fontosabb filmjei: Gyalog a mennyországba (1959); Az aranyember (1962); Foto Háber (1963); Oldás és kötés (1963); Karambol (1964); Fény a redőny mögött (1965); Iszony (1965); Szegénylegények (1965); Egy magyar nábob (1966); Hideg napok (1966); Kárpáthy Zoltán (1966); Sellő a pecsétgyűrűn (1967); Falak (1968); Isten hozta, őrnagy úr! (1969); Utazás a koponyám körül (1970); A legszebb férfikor (1971); Szindbád (1971); 141 perc a befejezetlen mondatból (1974); Az ötödik pecsét (1976).